Hol vannak a tankönyveink? Elhibázott tankönyv-liberalizáció - VIDEÓVAL
Hétfőn a Szövetség sajtótájékoztatóján a Branislav Gröhling (SaS) vezette oktatásügyi tárca tankönyv-liberalizációval kapcsolatos reformjának hibáira mutattak rá. Mindez leginkább a nemzetiségi iskoláinkra van negatív hatással.
Rigó Konrád (Most-Híd) arra emlékeztetett, a Szövetség elődpártjai már fél évvel ezelőtt is bírálták az oktatásügyben uralkodó állapotokat. Akkoriban ugyanis az oktatásügyi miniszter úgy nyilatkozott, komplex reformot ebben a választási időszakban nem várhatunk, konkrét lépéseket viszont igen. Az egyik ilyen konkrét lépésnek akkoriban a tankönyvpiac liberalizációját nevezte meg. „Célunk új és minőségi tankönyveket hozni az iskolákba úgy, hogy ne a szülőknek kelljen fizetni értük” - mondta akkor Gröhling.
– hangsúlyozta Rigó Konrád.
Kiemelte, a szülőknek eddig is hozzá kellett járulniuk a tankönyvek és más iskolai segédeszközök bebiztosításához, ezután azonban még több kiadással kell számolniuk.
„Számunka érthetetlen, hogy a jelenlegi kormánykoalíciót támogató politikusok, akár képviselőként, akár az oktatási minisztérium államtitkáraként, miért engedik meg ezt a lépést? Hiszen mindez sokkal negatívabban érinti a nemzetiségi iskolákat, mint a szlovák nyelvű tanintézményeket. Ha tehát valaki tényleg komolyan gondolja a nemzetiségek képviseletét, akkor a ma felvetett problémák kapcsán haladéktalanul meg kellene tennie a szükséges lépéseket” – hangsúlyozta Rigó Konrád.
Prékop Mária, a Most-Híd oktatásügyi szakértője elmondta, idén márciusban Branislav Gröhling kijelentette, a tankönyv-liberalizáció egyik legnagyobb hozadéka idén az lesz, hogy a szülőknek nem kell hozzáfizetniük a tankönyvekhez. „Ha ezt tényleg elhittük, most nagyot kellett csalódnunk, mert ez nem így van” – mondta Prékop.
Kiemelte, már tavaly is elmondták a tankönyv-liberalizáció témáját érintve, hogy mindez nagyon rossz irányba tart. Olyan folyamatról beszélünk ugyanis, amely csak plusz köteleségeket ró az iskolaigazgatókra a közbeszerzés negyedévenkénti megjelentetésével, vagy további adminisztrációt hoz magával, de nagyobb szabadságot a tankönyvek választásában, illetőleg bővebb kínálatot nem biztosít. Mindez tehát egyáltalán nem nevezhető tankönyv-liberalizációnak a nemzetiségi iskolák szempontjából – hangsúlyozta a szakember.
Emellett jóval kevesebb tankönyv áll a magyar és a többi nemzetiségi iskola rendelkezésére, mint a szlovák iskolákban. Gröhling ugyanakkor felhívást intézett a pedagógusokhoz, tankönyvszerzőkhöz, kiadókhoz, hogy adják be a véleményeztetési eljárást a tankönyveikkel kapcsolatban, és azokat jóváhagyják. Ez azonban a gyakorlatban mégsem így történt.
Prékop Mária szerint vannak olyan tankönyvek, amelyek rendelkeznek jóváhagyási engedéllyel szlovák nyelven, de valamilyen oknál fogva mégsem kerültek fel arra a minisztérium által jóváhagyott listára, ahonnan az iskolák tankönyveket rendelhetnek. Jelenleg tehát nem lehet őket megvásárolni abból az anyagi keretből, amelyet a minisztérium adott, mivel nem szerepelnek a tankönyvlistán.
A tankönyvvásárlás terén 2020-ban 39,30 euró volt a magyar tanítási nyelvű iskolák esetében az egy gyerekre jutó összeg, emellett egyes tankönyveket ingyen is meg tudtak rendelni az iskolák. Idén ez az összeg 28,30 euró, ingyen pedig már nem lehet könyveket rendelni. Így nem világos, hogy ugyanazokat a tankönyveket hogyan lehet megvásárolni fele annyi pénzből.
Egyes iskolaigazgatók panaszkodnak, hogy a közbeszerzési eljárás során 30 százalékkal drágábbak lettek a tankönyvek, mintha egyenesen a kiadótól vennék azt.
A szlovák tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozatán összesen 274 tankönyvből választhatnak, míg a magyar iskolákban csupán 96-ból.
Nagyon kevés tehát a magyar nyelvű tankönyv, összehasonlítva a szlovák tankönyvekkel. Például a matematika tankönyvek esetében első osztályban a szlovák iskolák12 tankönyvcsaládból választhatnak, a magyar iskolák viszont csak egyből.
A magyar iskolák a szabad tankönyvpiac keretében várták a tankönyvkínálat bővítését, de ez nem történt meg. Annak ellenére sem, hogy bizonyos kiadók önként lefordították tankönyveiket, és ezek meg is jelentek magyar nyelven a piacon. Habár a szlovák verziók jóvá lettek hagyva, a magyar változatok azonban nem, így ezekből jövőre sem tanulhatnak a gyerekek.
Elkeserítő, hogy ekkora az aránytalanság a szlovák és a magyar iskolákban rendelhető tankönyvek között, és ez az arány egyre inkább nő – mondta Prékop Mária.
A magyar gyerekek esetében egy gyerekre 25,50 euró jut, eközben vannak olyan tankönyvek, amelyek már önmagukban 40 euróba kerülnek. Tehát az oktatási tárca ismét a szülőkre hárítja a további költségek megtérítését. Mi van azokkal a szülőkkel, akik ezt nem tudják megfizetni? A nehéz gazdasági helyzetben, amikor sokan elveszítették az állásukat vagy nehéz anyagi helyzetbe kerültek, a lehető legrosszabb lépés, hogy az ingyenes oktatást is fizetőssé teszi a tárca, véli a szakember.
Ezáltal megkérdőjeleződik, vajon egyenlően hozzáférhető-e mindenki számára az oktatás Szlovákiában? – mondta Prékop Mária.
Becse Norbert (MKP), a naszvadi alapiskola igazgatója, megyei képviselő a tankönyvek eltérő árazására hívta fel a figyelmet. Az oktatási tárca lecsökkentette a tankönyvekre szánt anyagi keretet, eközben viszont megemelték az egyes tankönyvek árát.
Példaként megemlítette, hogy az alsó tagozatot látogató diákok számára írt olvasókönyv az előző kormány idején 7,40 euróba került, ugyanez a könyv tavaly már 13 euró volt. Az írásos munkafüzet 2019-ben még 3,30 euróba került, annak legújabb kiadása azonban már több mint 8 euróba kerül. Az Ypsilon tankönyvek 3,30 euróba kerültek, jelenleg viszont már 8,57 euróért lehet megvásárolni.
