Hiánypótló intézmény a Zsigárdi Református Bölcsőde - Képekkel
Ünnepélyes keretek közt, az Istentisztelet békéjével és áldásával adták át a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretén belül felépült Zsigárdi Református Bölcsődét. A bölcsődei törődés luxusát ma szinte csak a felső tízezer engedheti meg magának Szlovákiában. Képes lenne -e a szlovák kormány példát venni Magyarország családtámogatási programjáról?
A Zsigárdi Református Bölcsőde hiánypótló intézmény a Vágsellyei járásban, a valamikori zsigárdi református iskola helyén épült, a templom árnyékában, élvezve annak csendes légkörét és áldását.
Építését 2019-ben kezdték meg, miután a Zsigárdi Református Egyházközségben is megfogalmazódott a gondolat, a legkisebbeket kellene célba venni, és valami olyat indítani a gyülekezet talaján, melyre eddig nem volt példa a településen: református bölcsődét indítani.
A falunak van egy szép, kibővített magyar óvodája, ezért foglalkoztak inkább a bölcsőde indításával, és használták ki Magyarország Kormányának 2016-ban induló, határon átívelő óvoda és bölcsőde-projektjét.
Fazekas László püspökkel lezajlott konstruktív tanácskozást követően, melyen a község polgármestere, Baranyay Alajos és a falu volt lelkésze, Iván István is részt vett, körvonalazódni látszott, hogy nem csak Zsigárd község, de a szélesebb régió is kihasználná ezt a fajta intézményt, hiszen
ez az intézmény lesz az egész vágsellyei járás első magyar nyelvű bölcsődéje.
Az Zsigárdi Református Bölcsőde a Református Egyház fenntartása alá fog tartozni, de
felekezetre való tekintet nélkül vár minden gyermeket falai közé.
Az egyházi háttér azt a szeretetet akarja biztosítani a bölcsődében, amelyre minden gyermeknek szüksége van, és amelynek közvetítésében nincs különbség a felekezetek között.
– nyilatkozta portálunknak Erdélyi Pál, a gyülekezet helyettes lelkésze.
A Zsigárdi Református Bölcsőde a felvidéki magyarság megerősödése és megmaradása céljából született – a nemzetünk iránti szeretet és hűség gyermeke. Úgy is tekintünk rá, hogy ez a bölcsőde a határon túli magyarság egyik fontos végvára és a magyar összetartozás jelképe. Ugyanakkor kötelez is bennünket arra, hogy minden kételkedő felvidéki magyar embert meggyőzzük afelől, hogy a lehető legjobb döntés az, ha a felnövekvő gyermekeinket már a legkisebb kortól kezdve a templom árnyékában, hitben és magyar nyelven taníttatjuk.
A zsigárdi bölcsőde átadóján Grezsa István, miniszteri biztos hozta el Magyarország kormányának üdvözletét az egybegyűltek számára. Személyes hangvételű beszédében megdícsérte Zsigárd község takarosságát, és elárulta, szíves fogadtatásban érezte magát, már csak azért is, mert éppen a 42. zsoltárral kezdődött az Istentisztelet, amely édesanyja kedvenc zsoltára is.
– mutatott rá Grezsa.
– hangsúlyozta a miniszteri biztos. Hozzátette, így volt ez nem sokkal ezelőttig Romániában is, de pont a Kárpát-medencei Óvoda- és Bölcsőde fejlesztési program nyomán változtatták meg a román törvényeket, és szeptember elsejétől a romániai bölcsődék ugyanolyan finanszírozásban részesülnek, mint az óvodák. A román kormány grandiózus bölcsőde építési programot jelentett be.
Grezsa István beszélt a bölcsődék szükségességéről is, amelyek többek közt segíthetnek abban is, hogy egy gyermekvállalás ne hátráltassa az édesanyát semmiben. A magyar kormány családtámogatási programját követendő példaként hozta fel a miniszteri biztos. Megjelölte, hogy az óvodaprogram már örömprogrammá változott, szüntelen öröm és erőforrás a résztvevőknek.
A zsigárdi református bölcsőde megnyitóján a közönséggel Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is megosztotta gondolatait. Elmondta, a szervezet, Magyarország kormányának szakmai partnereként aktívan részt vesz a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban.
Felemelő dolog egy bölcsődét felavatni, mert itt nem pusztán az épületről van szó, hanem a helyi emberek, idősek, fiatalok reménységének, hitének kézzel fogható bizonyítékáról,
mert ahol van gyermek, ott van jövő, és van jövője a nemzetnek.
