2020. január 28., 11:57

Felvidéki misszón a lélekerősítő Versvándor

A holokauszt áldozatainak emléknapján, Komáromban kezdődött Tóth Péter Lóránt, volt kunszentmiklósi pedagógus, Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondó felvidéki turnéja. A „…lélek vagyok, élni szeretnék!” című összeállításával – amely Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó rendezésében Radnóti Miklós Bori notesze és Kőszegi Ábel Töredék című könyve alapján készült – a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében, e hónap végéig 14 hazai helyszínen emlékezik a 35 évesen méltatlan halált halt költőre és sorstársaira.

Galéria
+9 kép a galériában
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Az eredeti végzettsége szerint testnevelés-történelem szakos tanár, drámapedagógus nívós előadásával – rendhagyó tanítási órák keretében – hétfőn délelőtt a komáromi diákokat és tanáraikat gazdagította, majd kora este a Csemadok-székházban idézte Radnóti életútját, munkaszolgálatosként elszenvedett gyötrelmeit és a golyó általi halála előtt írt igaz verssorait.

Miután az utóbbi helyszínen Vass Laura, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának titkára köszöntötte Tóth Péter Lórántot, Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke méltatta a „Kárpát-medence magyar tanítóinak büszkeségét és élő lelkiismeretét”, aki a katedrát vándorbotra cserélte azért, hogy versvándorként bejárja a magyarlakta területeket, és megidézze a magyar irodalom nagyjait.

Korábban Petőfi Sándor, Arany János, József Attila és Kányádi Sándor, Radnóti Miklós születésének 110., valamint halálának 75. évfordulója alkalmából pedig tavaly óta az ő verseit tolmácsolja.

Teszi ezt 2010 óta, a magyar nyelv és nemzettudat, illetve szülőföld iránti szeretet megőrzése-erősítése céljából, Hitet ad, biztat és tanít értékvesztett világunkban, s merész vállalkozásával kiérdemelte nemzettársai megbecsülését, tiszteletét. Kassától Zágrábig, Beregszásztól Újvidékig, Csíkszeredától Budapestig. Január 27-től 31-ig több felvidéki helyszínen összesen 14 előadására kerül sor – a többi között Szencen, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen“ – tudtuk meg.

Majd hallhattunk a versvándor gyalogos zarándoklatáról, amellyel Radnóti és a többi ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatos emléke előtt tisztelgett.

2019. augusztus 31-én indult a szerbiai Borból – 850 kilométert megtéve az erőltetett menet útján –, hogy szeptember 24-én a Győr melletti Abdára, a költő halálának feltételezett helyszínére érkezzen.

Összesen 700 kilométert tett meg gyalog, a Mohács és Szentkirályszabadja közti 150 kilométert pedig vonaton, mivel az utóbbi távon a bori munkaszolgálatosok is vagonokban utaztak.

Járd tovább utadat, a szívedre hallgatva, miközben lélekben veled vagyunk, figyelünk rád!“

– adta át a szót a jeles vendégnek az SZMPSZ elnöke.

Tóth Péter Lóránt a jelenlevők figyelmét felhívta a borzalmas kínokat átélő költő óriási lelkierejére és életigenlésére, minek köszönhetően a halála előtti időszakban gyöngybetűkkel rótt verseivel írta tele a Bori noteszt. Úgy érezte, hogy gyalogos verszarándoklatával méltóképpen tiszteleghet az életműve és a szintén ártatlanul elhurcolt többi bori munkaszolgálatos emléke előtt is. Egyedülálló vállalkozásával a népek közti megbékélés megbékélés és a Radnóti által felmutatott humánum megőrzésének jegyében összekötve Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot.

Egy-egy helyszínen bemutatta a „…lélek vagyok, élni szeretnék!” című összeállítását, s a helyi szervezőknek is lehetőséget adott arra, hogy emléktábla-avatással, koszorúzással, alkalmi áhítattal emlékezzenek meg Radnótiról és sorstársairól. Az út fővédnöke Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár volt.

Felvidéki misszón a lélekerősítő Versvándor
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Önként vállalt misszióját 2020-ban is folytatja. Azt gondolja: a Trianon-centenárium évében Radnótihoz hasonlóan arra kellene törekednünk, hogy „a nagypénteki siratóutunkat miként változtathatjuk virágvasárnapra“ - ne csak azt mérjük fel, hogy a trianoni gyalázat következtében mi mindent veszítettünk, hanem azt is, hogy még milyen értékekkel rendelkezünk, s azokat hogyan örökíthetjük át a további nemzedékeknek.

Úgy véli, hogy minden nemzetnek fontos a saját anyanyelve, kultúrája, ám

nekünk, magyaroknak ezen értékeink megőrzésére hatványozottan oda kell figyelnünk, mivel a történelmünk Trianonban úgy alakult, hogy sok nemzetfitársunk határon túlra sodródott, így önmagunkkal vagyunk szomszédosak. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk az anyanyelvi identitás megőrzésére, ami erőt adhat a további küzdelmeinkhez is“.
Megemlítendő, hogy a versvándor 2017 szeptemberében, összmagyar viszonylatban szinte elsőként reagált az ukrán nyelvtörvényre: pár nap alatt Kunszentmiklóson megszervezte a Minden ember a maga nyelvén... elnevezésű kulturális rendezvényt, amelyen kárpátaljai, délvidéki, magyarországi versmondók és énekesek is felléptek, s az eseményről a Kossuth Rádió is beszámolt. A magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetése és terjesztése terén végzett sokrétű tevékenységéért, illetve a Kárpát-medence szellemi újraegyesítéséért 2018-ban többek között ő kapta a Pro Cultura Hungarica-díjat. Nemcsak a rendhagyó irodalom- és történelem órái által vált ismertté, hanem a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjének zsűritagjaként, Rimaszombatban a felvidéki tehetségek felkutatását is segíti. Saját tapasztalatai alapján vallva, hogy az irodalomnak és a versmondásnak nemzetmegtartó ereje van.

A felvidéki turné további helyszíneit az SZMPSZ saját honlapján is feltüntette: https://szmpsz.sk/a-versvandor-felvideki-turneja/. A szabadkai Pannon RTV húsz 20 perces részekből álló filmsorozatot készített a lélek útjáról, amelyet februárban mutatnak be, valamint májusban szeretnék sugározni a 90 perces nagyfilmüket. Tóth Péter Lóránt az alkotókkal együtt bízik abban, hogy azokat majd a DUNA TV is átveszi.

A rendezvényt a Magyarság Háza támogatta.

Galéria
+9 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.