Felvidéki katolikus iskolavezetők tanácskoznak Komáromban - KÉPEKKEL
A felvidéki magyar katolikus tanintézményeket összefogó Patrona Nostra Kht. Magyarország Kormányának támogatásával, november 8-9-re időzítette a Katolikus Iskolavezetők Országos Konferenciáját és a Katolikus Módszertani Napokat. A Mons. Kiss Róbert esperes, kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynökének fővédnökségével megvalósuló rendezvénynek a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont Iskola adott otthont. Az esemény elején a jelenvők közös imát mondtak a nemrég elhunyt Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkát lelki üdvéért, aki az egyházi óvodák és iskolák működését is jelentős támogatással segítette.
A kétnapos rendezvény pénteken déltájt a Marianum Szűz Mária Szent Neve kápolnájában a Mons. Kiss Róbert atya által celebrált szentmisével kezdődött, majd Madarász Róbert, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatójának és a Patrona Nostra közhasznú társulás elnökének megnyitó beszéde hangzott el az iskolaközpont aulájában.
A házigazda a Ma7-nek elmondta: a más-más egyházmegyében, egymástól kisebb-nagyobb távolságra működő hazai magyar katolikus tanintézmények részéről a katolikus egyházmegyék felosztását követően merült fel az igény a közös szakmai rendezvények iránt. Azok vezetői és pedagógusai keresték egymás társaságát, ahol közös gondjaikról és eredményeikről is elbeszélgethetnek, és segítő kezet nyújthatnak egymásnak. Ez az igény hívta életre a Patrona Nostra Kht-t, amely koordinálja az információ- és tapasztalatcserére, valamint a kiutak és további lehetőségek keresésére is irányuló, közös tevékenységet.
„2015 óta folyamatosan megvalósul ez az esemény, melynek szervezője 2017 óta a Patrona Nostra Kht., azelőtt pedig az általunk formális intézményként létrehozott, felvidéki magyar egyházi iskolák szakmai fóruma volt. Az első ilyen konferenciánkat Ipolyságon tartottuk, azóta pedig többnyire Komáromban szoktunk találkozni egymással. Ez alkalommal 5 egyházmegye 11 magyar egyházi oktatási-nevelési intézményéből 9 képviselteti magát a körünkben. Például a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontból egy kisbusznyi pedagógus jött el hozzánk, a távolabbról érkezőknek pedig a Szent Imre Kollégiumunkban biztosítottunk szállást” – nyilatkozta a fő szervező.
A mostani rendezvényük nyilvános pénteki programjába az iskolai kápolnánkban megtartott közös szentmise után három tartalmas előadást iktattak be, elsősorban az intézményvezetők, pedagógusok és iskolai lelki vezetők részére. A Neurodivergens vagy „csak” neveletlen? című nyitóelőadást Kulcsár György neuropedagógus, a komplex mozgásterápiát nyújtó KMT Akadémia szakmai vezetője tartotta, aki egyebek mellett az atipikus idegrendszeri fejlődés jeleinek felismeréséről és azok neveletlenségtől való megkülönböztetéséről beszélt.
Majd dr. Urbán Péter, az oktatásügyi minisztérium kurrikuláris és innovációs fejlesztésekért felelős osztályának munkatársa szólt „dióhéjban” ezen reformról. Dr. Farkas Zsolt plébános, körzeti iskolaesperes, a Nyitrai Püspökség Kateketikai Hivatalának igazgató-helyettese, a Nyitrai Egyházmegye ministránsreferense és a Jópásztor Alapítvány elnöke A felvidéki magyar közösségi élet szervezése és a fiatalokra leselkedő veszélyek címmel tartott előadást.
Madarász Róberttől a szünetben megtudtam: szombaton a helyi Szent Rozália-templomban megtartandó hálaadó szentmise után zártkörű igazgatói kerekasztalra és szekció-megbeszélésekre kerül majd sor, ahol az intézményvezetők megvitatják a saját gondjaikat és lehetőségeiket, valamint egyeztetik a közeljövőben megvalósuló rendezvényeik részleteit.
„Saját használatra majd elkészül egy mindnyájunknak irányt mutató, stratégiai dokumentum. Arra az olyan nehezítések közepette nagy szükségünk van, hogy miután a magyar nevelési nyelvű, párkányi Szent Imre Óvoda igazgatója nyugdíjba ment, az intézmény vezetését az érsekújvári szlovák tannyelvű katolikus iskolaközpont vette át…” – árulta el.
Kérdésemre, hogy az említett 11 magyar intézmény óvodásainak és tanulóinak összlétszáma növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat-e, így válaszolt: „Szerencsére, több magyar egyházi iskolaközpont működik, amelyekben az óvodától kezdve, egészen az érettségi vizsgáig folyik a magyar gyerekek, fiatalok oktatása és nevelése. Emiatt összességében enyhén emelkedő létszámról számolhatok be, ami reménykeltő”.
Ellenben továbbra is nagy problémának tartja az intézményeik között levő nagy földrajzi távolságot és azt a tényt, hogy az érintett öt egyházmegyében teljesen más szemléletű irányítás van.
„Az intézményvezetőink más-más egyházmegye gyűléseire járnak, s mindenütt másféle irányelvek és dokumentumok vannak érvényben, illetve mások az egyházi óvodák, iskolák iránti elvárások és elképzelések. Mindez megnehezíti a működést. Az az igazság, hogy az egyházi iskolák megalakulása óta állandó küzdelmet folytatunk a megmaradásunkért, az állami iskolák többsége pedig vetélytársként tekint ránk, miközben a mi fenntartóink nem tagjai a fontos dolgokról döntő, nagy társulásoknak és érdekvédő szervezeteknek… Ennek ellenére igyekszünk megmaradni, és hatékonyan szolgálni a felvidéki magyar kereszténységet” – zárta tájékoztatását a Patrona Nostra Kht. elnöke.
