Küszöbön az elektronikus érettségi? Andruskó Imrét kérdeztük
2025 az igazság éve lesz az oktatásügyben, jelentette ki Tomáš Drucker oktatási miniszter mai sajtótájékoztatóján. A tárca idei teendői közt a felsorolásban említette az érettségik reformját is. Alig pár napja pedig a szlovák hírügynökségnek adott interjújában arról számolt be, hogy a középiskolák fokozatosan áttérnek az elektronikus érettségire. Ez valójában nem új keletű dolog, tíz évvel ezelőtt már volt rá lehetőség, hogy a középiskolák diákjainak egy része elektronikusan tölthette ki az írásbeli részt.

"Ehhez viszont megfelelő háttér, infrastruktúra szükséges, annál is inkább, mert évente 40-50 ezer diák érettségizik. Az online érettségi sok szempontból egyszerűsítené a záróvizsgák lebonyolítását.
– mondja el megkeresésünkre Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója, oktatásügyi szakember.
Hozzáteszi: néhány évvel ezelőtt 30 diákjuk, többnyire a legszorgalmasabbak, már kipróbálta az elektronikus érettségit, és az volt benne a jó, hogy pár percen belül meg is kapták az eredményt. Eszköz ennek lebonyolításához ma már a legtöbb iskolában elegendő van, de az internethálózatnak, a digitális háttérnek is megfelelőnek kell lennie.
Néhány éve volt egy olyan elképzelés is, hogy minden tantárgyból lenne írásbeli. Ez így van Magyarországon is. Ott két hétig tart az érettségi írásbeli rész. A koncepciót nem ismerjük még, anélkül pedig nehéz előrelátni, hogy mire számíthatunk” – fűzi hozzá.
Andruskó Imre felhozza a PISA-teszteket is, amelyeken Szlovákia rendre átlagon alul teljesít. Ennek az az oka, hogy hatalmasak a régiós különbségek az országban. Pozsonyban húsz-harminc százalékkal az átlag felett teljesítenek a diákok, Kelet-Szlovákiában pedig tizenöt százalékkal átlag alatt.
Tegyük hozzá, a különbségek idővel talán áthidalhatókká válhatnak, hiszen a tárca idei prioritásai közt szerepel a kötelező óvodalátogatás 3 éves kortól, valamint a pedagógusok jobb anyagi megbecsülése, akár bérautomatával, vagy/és más egyéb formában is.
A pedagógus számára sokkal nagyobb kihívás egy marginalizált régióban tanítani, és elérni legalább azt, hogy a diák elvégezze a kötelező kilenc osztályt, mint egy fővárosi iskolában oktatni a jól szituált szülők gyermekeit. Vajon melyikük érdemelne pluszjuttatást a munkájáért?