EDUKAfest 2025: a MUAI szakmai napja a kurrikuláris reform jegyében - KÉPEKKEL
A komáromi Munka Utcai Alapiskola egyike azon szlovákiai oktatási intézményeknek, ahol a kurrikuláris reform kapcsán, május 22-én EDUKAfest 2025 címmel szakmai napot tartottak. Ugyanis az oktatásügyi minisztérium országszerte húsz olyan iskolát választott ki, amelyekben már az új reform szerint oktatnak, s azok egyidőben nyitották meg kapuikat a további érdeklődő pedagógusok részére. Az egésznapos komáromi program részét nyitott órák és óraelemzések, valamint pódiumbeszélgetés és szakmai műhelyek sora képezte.

„Az oktatási tárca által kiválasztott húsz alapiskola 1. évfolyamában már az új oktatási program szerint folyik a tanítás. A mai szakmai napunkra azokat a pedagógusokat hívtuk meg, akik a 2023/24-es tanévben kezdődött programhoz a 2025/26-os tanévben szeretnének csatlakozni. Kezdetben a minisztérium illetékesei a jelentkezők közül 40 iskolát választottak ki annak kísérleti jelleggel történő kipróbálására. Az idei tanévben az elsőkörös iskolákkal együtt, ahol már az 1. és a 2. évfolyam is az új program szerint tanul, mintegy 450-re nőtt a programban egyelőre önkéntes alapon résztvevő intézmények száma. Majd 2026 őszétől valamennyi iskolának csatlakoznia kell” – mondta el a Ma7-nek Pálinkáš Mária, a Munka Utcai Alapiskola (MUAI) igazgatója.
Hozzátette: a 2026 előtt önkéntes alapon belépő intézmények egyrészt a regionális pedagógustámogató központoktól, másrészt az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézettől (NIVAM) nagyobb szakmai segítséget kaptak – kapnak a változások bevezetéséhez, mint majd az „utolsó fecskék”. Minderről a mai szakmai nap résztvevőit részletesen tájékoztatták.
„A komáromi magyar tannyelvű intézmények közül eddig az iskolánkon kívül a Jókai Mór Alapiskola, továbbá mindhárom szlovák alapiskola is csatlakozott a programhoz. Abba járásunk vidéki iskolái közül a csallóközaranyosi Kóczán Mór AI és Óvoda már az elsők között, illetve a hazai magyar intézmények közül egyetlenként bekerült. Majd a következő tanévben az említett 5 komáromi alapiskola is követte a példájukat” – említette a vonatkozó adatokat.
Kérdésemre, hogy a kurrikuláris reform leginkább miben különbözik a korábbi reformkísérletektől, az igazgatónő így felelt: „Leginkább azt emelném ki, hogy ez nem vált azonnal kötelezővé, hanem az iskoláknak időt adott a csatlakozás időpontjának eldöntésére. Továbbá azt is, hogy az egyes évfolyamokban nem ugyanabban a tanévben kezdődik a reform, hanem évről évre újabb és újabb évfolyam csatlakozhat az előzőkhöz. A tartalmát illetően pedig elmondható, hogy az alsó tagozaton az 1 - 3. évfolyam az első ciklusba, a 4 - 5. évfolyam a 2. ciklusba, a felső tagozatos 6-9. évfolyam pedig a 3. ciklusba tartozik".
Arról is beszélt, hogy a reform kidolgozói által megszabott követelmények teljesülését, vagyis az új ismeretek elsajátítását az irányadó standardok alapján, iskolán belül, magunk mérik.
A mai szakmai nap hivatalos megnyitója után a más intézményekből érkezett érdeklődők részére nyitott órákat tartottak az 1. és 2. évfolyamban. Az óraelemzésekkel párosult tanítási órák részletei megtalálhatók a képgalériánkban levő programban.
Aztán déltájt A változás kihívás címmel pódiumbeszélgetésre került sor, melyet a házigazda intézmény igazgatója vezetett, beszélgetőpartnerei voltak: Berta Tünde - a komáromi Regionális Pedagógustámogató Központ igazgatója, Lészkó Katalin – az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézetnek (NIVAM) e térség magyar tannyelvű oktatási intézményeivel foglalkozó szakmai fejlesztőpedagógusa, Madarász Zsuzsanna – a MUAI változásokért felelős szupervízora és Győző Andrea – a búcsi KAtgona Mihály Alapiskola igazgatója.
Pálinkáš Mária igazgatónő a beszélgetés elején elárulta: tantestületi szavazással döntöttek arról, hogy az új programhoz az idei tanévben iskolájuk is önkéntes alapon csatlakozzon. Ekképp helyzeti előnyt szereztek azokkal szemben, akik ezt a lépést csak később teszik majd meg.
Majd átadta a szót Berta Tündének, aki elmondta:
Azután Lészkó Katalintól megtudtuk, hogy a NIVAM a reform kapcsán „vezérhajóként” csatlakozott az alapiskolákhoz. Hozzátette: eddig hozzávetőleg 100 magyar tannyelvű iskola lépett be a programba. A NIVAM szakemberei az intézmények pedagógusai számára 50 - 50 órás innovációs és tantárgyak szerinti kvalifikációs képzéseket tartanak, amelyek során nekik átadják a változás megvalósításához szükséges ismereteket. „Mi tagadás, nagyon sok türelemre és kitartásra, valamint rengeteg konzultációra, workshopra, szakmai találkozóra… van szükség a siker eléréséhez. A www.nivam.sk oldalunkon további fontos információk olvashatók a kurrikuláris reformmal kapcsolatban…“ - hangzott el.
Madarász Zsuzsanna arról beszélt, hogy a szupervízori tudás megszerzése érdekében többedmagával együtt „hangyamunkát” végzett. Az ismeretgyarapítás során szembesült azzal a felismeréssel, hogy a folyamatos megújulásra, fejlődésre nagy hangsúlyt helyező iskolájukban már huzamosabb ideje több olyan módszert alkalmaznak, ami a reformnak is a részét képezi, csak azokat máshogy nevezték…
Arról is szólt, hogy az iskolájuk vízióját az egész 1. ciklus végéig kidolgozták, mert így látható, hogy honnan hová szeretnének eljutni. Mivel az képlékeny, időközben, a felmerülő igényekkel, megszerzett tapasztalatokkal összhangban részben módosítható. „Továbbra is közösen gondolkodunk, ötletelgetünk. Az azonban már elmondható, hogy a programmal összhangban merünk lassítani a tanítás menetén, valamint már az elsősöket is megismertetjük a csapatmunkával, és sok segédeszközt alkalmazunk oktatás közben…” – magyarázta.
Győző Andrea egyebek mellett tudatta, hogy az általa irányított, 120 tanulóval működő, búcsi Katona Mihály Alapiskola az idén ősztől akar belépni a programba. Bízik az összetartó kollektívájuk közös sikerében. A teremben jelen levő iskolaigazgatóknak azt tanácsolta: a kollégáikban találják meg azokat a pozitívumokat, melyek birtokában ők is képesek lesznek e programhoz csatlakozni. Annak ellenére fontosnak tartja az alsó- és felsőtagozatos pedagógusok folyamatos kommunikációját és együttműködését, hogy az utóbbira a reform később ér el. Ugyanis közösen kell munkálkodni a jövő nemzedéke érdekében…
Hangsúlyozta a szülők bevonását a reformfolyamatba, hogy ők is tisztában legyenek a közös érdekeket szolgáló változásokkal, s azok az ő igényeikkel is összecsengjenek. Egyúttal ismertette azokat a lépéseket, melyeket ez idő tájt a csatlakozás érdekében tesznek. Például a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola pedagógusaival együtt részt vesznek az említett 50 órás képzésen, a náluk uralkodó állapot felmérésére pedig külső szakértőket, a Comenius Intézet munkatársait kérték fel, mert a „külsősök” véleményét a szülők is jobban elfogadják. Mivel fontosnak tartják a tudásmegosztást, voltak már óralátogatáson a reformhoz az elsők közöt csatlakozott csallóközaranyosi és a köbölkúti alapiskolában is, s úgy látja, hogy a mai szakmai napra is érdemes volt eljönniük.