Aki korán kel, lehet, hogy nem is aranyat, hanem rosszabb iskolai teljesítményt lel
Az iskolakezdés ideje évtizedek óta változatlan alapköve az oktatási rendszernek, miközben a tudományos eredmények már régóta azt súgják: itt az ideje ébredni. Nemcsak képletesen, hanem szó szerint is, hiszen a serdülők alvási szokásai biológiailag eltérnek a gyerekekétől és felnőttekétől. Minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi korai iskolakezdés nemcsak a teljesítményre, hanem a tanulók egészségére is kedvezőtlen hatással van.
A pubertás során a szervezet belső órája – a cirkadián ritmus – eltolódik. Ez azt jelenti, hogy a serdülők később álmosodnak el, és természetes módon később is ébrednének. Ez a biológiai változás nemcsak nehezebbé teszi a korai lefekvést, hanem azt is, hogy a kamaszok reggel kipihenten kezdjék a napot. Az eredmény: kialvatlanság, fáradtság, ingerlékenység és romló tanulmányi teljesítmény. Mégis, a legtöbb iskolában a tanítás továbbra is 8 óra előtt kezdődik, ami sok serdülő számára kifejezetten egészségtelen napirendet jelent.
Tudományos vizsgálatok sorra igazolják, hogy a későbbi iskolakezdés pozitív hatással van a tanulók testi-lelki jóllétére. Amikor egyes iskolák az Egyesült Államokban 45–60 perccel későbbre tolták a reggeli becsöngetést, a diákok nem maradtak fent tovább éjszaka, hanem egyszerűen tovább aludtak reggelente. Ez a kis időnyereség elegendő volt ahhoz, hogy csökkenjen a fáradtságérzet, javuljanak a hangulatok, és nőjön a tanulmányi eredmények stabilitása.
Az iskolába járás sem vált nehezebbé – sőt, azokon a településeken, ahol több alacsony jövedelmű család élt, kimutathatóan javult a jelenlét. Ha a gyerekek kipihentebbek, nagyobb valószínűséggel jutnak el időben az iskolába, ami különösen fontos a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából.
A változtatás pozitív hatásai nem állnak meg az iskolapadnál. Tanulmányok szerint a tanárok is több és jobb minőségű alváshoz jutnak, amikor a tanítás nem kora reggel indul. Ez nem csupán a pedagógusok közérzetére van jó hatással, hanem a munkájuk minőségére is. Egy amerikai vizsgálat szerint azok a tanárok, akik a korábbinál később kezdték a napot, jobban bírták a terhelést, éberebbek maradtak, és összességében hatékonyabb oktatói munkát végeztek.
Hasonló javulást tapasztaltak a középiskolás gyerekek szülei is: kevesebb fáradtság, kiegyensúlyozottabb reggelek, gördülékenyebb családi logisztika.
Természetesen nem mindenki fogadja kitörő örömmel az ilyen változást. A közlekedési rend, az iskolabuszok menetrendje, a délutáni edzések vagy az otthoni munkarend átszervezése komoly kihívásokat jelenthet. Sok esetben az alsó tagozatos gyerekek kezdik korábban a napot, hogy a középiskolások aludhassanak tovább. Bár ez elsőre aggasztónak tűnhet, kutatások szerint a kisebb gyerekek bioritmusa rugalmasabb, így könnyebben alkalmazkodnak a korábbi keléshez.
Ugyanakkor az sem mindegy, hogy egy ilyen változást hogyan kommunikálnak az iskolák a szülők és a tanárok felé. Ahol sikerült megfelelően előkészíteni és támogatást nyújtani a családoknak, ott a rendszer működni kezdett – és rövid időn belül be is bizonyította létjogosultságát.
A fiatalok túl sokáig és túl gyakran szenvednek az alváshiánytól. Ez nemcsak a tanulást nehezíti meg, hanem a mentális egészségüket is veszélyezteti. A kialvatlanság fokozza a szorongás, a depresszió és a kockázatkereső viselkedés kockázatát. A későbbi iskolakezdés nem csodaszer – de az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb lépés, amit az oktatásügy tehet a diákok testi-lelki egészségéért.
És bár a tudomány szerint jobban járnánk, ha az iskola később kezdődne, addig is – mivel alig két hét múlva becsöngetnek – érdemes fokozatosan visszaállítani a reggeli rutint, különben szeptember elsején nemcsak a gyerekek, hanem az ébresztőóra is sírva kér majd haladékot.
