2025. november 26., 15:01

A forrásmegvonás végzetes lehet iskoláink számára – Kállay Andrást, a Pro Civis elemzőjét kérdeztük

A Magyar Szövetség múlt heti sajtótájékoztatóján, amelyen a méretszorzók várható emelése volt a téma, bemutattak egy térképet is, mely iskoláink helyzetét láttatta a lehetséges forrásmegvonások után. Ennek kapcsán kerestük fel Kállay Andrást, a Pro Civis elemzőjét, az iskolahálózatunk optimalizálását előkészítő, hét intézményt magában foglaló oktatáspolitikai szakmai műhely tagját.

iskoláink helyzete
Minél sötétebb a szín, annál nagyobb a veszély
Fotó: Pro Civis

Elmondása szerint egyelőre még csak az oktatási miniszter szóbeli ígéretével rendelkeznek, miszerint a magyar iskolák esetében nem csökkentik a méretszorzót. Jövő héten kerül sor egy tárgyalásra, ahol kiderül, mivel áll elő a minisztérium. Nagyjából azonban már sejthető, hogy bele akarják kényszeríteni az iskolákat abba, működjenek együtt a minisztériummal, különben nem lesz pénz.

„Ami az iskoláink helyzetét mutató térképet illeti, azt az oktatási tárca adatai alapján készítettük, pontosabban a normatíva-elosztási táblázat szerint, ami szabadon hozzáférhető. Ez alapján modellezte a kollégám, hogy milyen hatással lenne iskoláinkra a tervezett koefficienscsökkentés.

Ezen a térképen is jól látszik, hogy azokat a régiókat, ahol a nemzetiségi iskolák működnek, sokkal erőteljesebben érintené ez a módosítás, mint az összes többi régiót. A minisztérium váltig állítja, hogy forrásmegvonástól nem kell tartani, csupán a pénzelosztás módja lesz más. De hogy milyen, azt még nem tudjuk”

– mondta el portálunknak.

Tudomása szerint eredetileg főleg a városi iskolákra vonatkozott volna a méretszorzó-csökkentés, ahol többféle iskola is működik, melyek sokszor kisebb létszámúak. Onnan jutottunk el gyakorlatilag azonnal oda, hogy általánosan minden iskolában csökkentenék ezt a szorzót.

Korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy az oktatásra szánt pénz elosztása nem mindig úgy történik, ahogy az kívánatos lenne. Látjuk ezt az óvodák esetében is, melyek idén januártól kerültek állami fenntartásba. 663 millió eurót vontak el az önkormányzatoktól a személyi jövedelemadóból, de ebből csak 627 millió eurót jutott vissza az intézményekbe – a minisztérium adatai szerint. Nagy kérdés, mi lett a maradék 38 millió euró sorsa. Valahol eltűnhetett az állami költségvetés feneketlen bendőjében…”

– fűzte hozzá.

Kállay András szerint éppen ezért résen kell lennünk, mert a forrásmegvonásra ez is egy precedens. Annak idején megígérték, hogy az óvodák megkapják azt a pénzt, amit eddig, de mint látszik, ez nincs így. Minimum az önkormányzati kasszából hiányzik, de hogy hol jelenik meg esetleg máshol, azt nem tudni.

Mi az oktatáspolitikai műhelyben tudatában vagyunk annak, hogy iskolahálózatunkat valamilyen módon ésszerűsítenünk kell, mert a demográfia nem enged, csökken a gyermeklétszám. De ez többségi szlovákságra is érvényes, vannak olyan régiók, ahol gyerekhiánnyal küszködnek az iskolák. Esetünkben jellemzően ott jelenik meg ez a probléma hatványozottabban, ahol szétaprózódottabb a településszerkezet, leginkább Közép- és Kelet-Szlovákiában. Ott, ahol sok kis település van kisiskolákkal, de a nyugati országrészben is vannak régiók, ahol ugyanez a helyzet. Tény, hogy nagyon alaposan át kell gondolnunk oktatási hálózatunk működtetését, viszont egy ilyen volumenű változás bevezetése, mint a méretszorzó csökkentése, bő egy hónapon belül, nem ad teret arra, hogy az optimalizáció átgondoltan menjen végbe. Ez onnan kezdve csak tűzoltás lenne”

– fejtette ki.

A Pro Civis elemzője arra vonatkozó kérdésünkre, hogy ez a tervezett intézkedés tényleg a magyar iskoláik hatvan százalékának bezárását hozhatná-e magával, úgy válaszolt, ilyen adataik még nincsenek.

Az viszont tény, hogy iskoláink hetven százalékába kevesebb, mint 150 diák jár. Az, hogy miként tudnak gazdálkodni, egyrészt az iskolaigazgatótól, másrészt a fenntartótól is függ. Az biztos, hogy nehezebb helyzetbe tudnak kerülni, mint egy nagyobb létszámú iskola, főleg, ha a szorzót folyamatosan csökkenteni akarják 2030-ig. Hogy ez így lesz-e, arra még nem kaptunk egyenes választ, pedig a tervezés szempontjából nagyon is fontos lenne. Az optimalizálás során a regionális adottságokat mindenképpen figyelembe kell venni.

Mert egyáltalán nem mindegy, hogy egy-régióban milyen a gazdasági helyzet, a településszerkezet. Az oktatáspolitikai műhelyben most éppen azon dolgozunk, hogy regionális találkozókon próbáljunk tiszta képet kapni és túlélési lehetőségeket találni iskoláink számára. Ez hosszú folyamatnak ígérkezik” – tette még hozzá.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék