2025. november 21., 14:06

Hogy reagálnak a polgármesterek az iskolák finanszírozásának tervezett változására?

Nem kis felháborodást váltott ki  és petíciót indított el Felvidék-szerte, hogy egy készülő kormányrendeletben csökkenteni akarják a méretszorzót a 250 főnél kevesebb diákkal működő alapiskolák esetében. Ez pedig újabb érvágás lenne a magyar iskolákra nézve. Ha ez valóra válik, a fenntartók, vagyis az önkormányzatok még a jelenleginél is nehezebb helyzetbe kerülnének, pedig már most is megszenvedik a konszolidációt. Polgármesterek véleményére voltunk kíváncsiak.

iskola
Fotó: Pixabay
Megállíthatatlan sodrás…

A Nádszegi Petőfi Sándor Alapiskolában 250 diák tanul, míg a nádszegi szlovák tannyelvű alapiskolát 138 diák látogatja. Így paradox módon, a megszorítások nem a magyar, hanem a szlovák alapiskola esetében okoznának gondot a nagytelepülésen.

Ahogy számoltam előzetesen, a magyar iskola esetében minket nem érintenének a változások, de aztán jobban átgondolva a kérdést, rájöttem, hogy dehogynem – ha a környező falvak kisiskolái nehéz helyzetbe kerülnének, az nálunk csapódna le – ugyanis mi vagyunk a felvevő iskola. Most az a helyzet áll fenn, hogy a változtatással az állam a szlovák tannyelvű iskolánkkal szúrna ki. Abszolút együtt tudok érezni minden nehéz helyzetbe kerülő településsel ebben a témában, hiszen ez egy megállíthatatlan sodrás lenne, az óvodák is nehéz helyzetbe kerülnének”

– magyarázza Kacz Éva, Nádszeg nagyközség polgármestere.

145 euró/diák

Nádszegre járnak a felső tagozatra a királyrévi alapiskolások is. A királyrévi 1-4-es kisiskolában 20 gyermek tanul. Agócs Gergely polgármester elárulja, éltek már meg nehéz időket, mikor csak tíz gyermek volt a kisiskolában.

Diákonként 145 eurós veszteség érne évente – az nagyjából olyan 3000 euró. A költségvetést már elfogadtuk, most újra kéne gondolni, mit is kezdenénk – de nyilván – még ha ez így abszolút nem is elfogadható és felháborító lépés – ki kellene valahogy gazdálkodnunk a hiányt”

– magyarázza a polgármester.

Csak a mínuszok gyűlnek
Ezt az őrületet azonnal meg kell állítani. Nálunk egy pedagógus éves bérezése hiányozna ezzel a rendelkezéssel

– kezdi magyarázni Zupko Tamás, Pozsonyvezekény polgármestere. A vezekényi alapiskolában pár évvel ezelőtt bevállalták az inkluzív oktatást. Sok sajátos nevelési igényű gyermeket fejlesztenek itt. Ez pedig nem megy asszisztensek és nevelők bevonása nélkül.

Évente 150.000 eurót kapunk mindenestül az iskolára. Tavaly 2,7 asszisztensre kaptunk támogatást 3 SNI-s gyermek mellé, idén 1 asszisztensre 4 SNI-s gyermek mellé. Nyilván saját kútfőből kellett megoldani ezt – így keletkezett 29.000 eurós hátrány, hiszen az államtól küldött összeg így sem fedi az iskola fenntartását. Gyors számítások alapján a konszolidációval még 15.000 eurót vesztenénk – az már összesen 44.000 mínusz a falu költségvetéséből. Ekkorka faluban ezt  hogyan gazdálkodom ki?

– teszi fel a kérdést a faluvezető. 

Spóroljon az, aki elverte a pénzt

„Felháborítónak tartom ezt a tervezetet. Már az, hogy egyszerre hét oktatási törvényt változtattak meg előkészületlenül és azt lenyomják az emberek torkán sok(k). A tárca vezetése megérett a cserére. Jómagam azt mondom, egy ilyen intézkedés következtében iskoláink 40 százaléka eltűnik, mások 60 százalékot emlegetnek” – mondja Furik Csaba, Kisgéres polgármestere. A faluban 29 diákkal működő kisiskola és 16 kisgyermekről gondoskodó óvoda működik.

Már csak egy kérdésem van, hogy Szlovákia mit akar kezdeni a vidékkel? Egy ezer fős település mint a miénk is, kisiskolával és óvodával, megtartó erővel bír, de ha ellehetetlenítenek bennünket, akkor mi lesz a vidékkel? Évről évre több pénzt vesznek el tőlünk. Miért kellene nekünk szolidaritást vállalnunk egy pénzt elverő politikai garnitúrával, akik csődöt csináltak? Mi nem szórjuk el pénzt”

– fűzi hozzá. Úgy véli, amit a politika elront, azt neki kell rendbe hoznia és nem az önkormányzatokat terhelni.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék