Washingtonból nézve Magyarország keresztény, patrióta bástya - Kiss Rajmund J. D. Vance látogatásáról
Hogyan értékeli J. D. Vance amerikai alelnök kétnapos budapesti vizitjét? Miért fontos a Trump-adminisztrációnak Magyarország, a hivatalban lévő kormány? Miről tárgyalt Orbán Viktor és J. D. Vance? Sokak számára olvashatatlan Donald Trump stratégiája a Közel-Keleten: mire érdemes figyelni az Egyesült Államok elnökének lépései kapcsán? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.
“Biztosan nem véletlen, hogy április 7-én és 8-án Budapestre, Magyarországra látogatott J. D. Vance alelnök, hiszen április 12-én egy történelmi, sorsfordító választás lesz.
Ha őt idézem, nem úgy fogalmazott, megmondom önöknek, kit válasszanak, de szavazzanak a szívükre - tovább nem folytatta a Roxette slágerét, amely még az 1990-es választásokon a Fidesz kampánydala volt” - hangsúlyozta Kiss Rajmund.
A szakértő emlékeztetett, “az alelnök hozzátette, szavazzanak a szuverenitásukra, a függetlenségükre és az ország védelmére. Mi magyarok nagyon jól tudjuk, és az amerikai alelnök is jól tudja, hogy ezt a védelmet eddig Orbán Viktor biztosította. Magyarország szuverenitásának záloga a patrióta, keresztény-konzervatív kormány, amelyet jelenleg is Orbán Viktor vezet. Érdemes figyelni a gesztusokra is: J. D. Vance, mielőtt elindult el az Egyesült Államokból, kijelentette, tárgyalni fogok Viktorral, a barátommal. Beszéde közben ötezer ember előtt felhívta Donald Trumpot, és kihangosította az elnököt”.
Kiss Rajmund aláhúzta,
Azt is tudjuk, ha egy amerikai elnök vagy alelnök egy távolabbi térségbe utazik, akkor rendszerint ellátogat a szomszédos országokba is, vagyis ha Budapest az úticél, követve a gyakorlatot, elmenne Pozsonyba, Bécsbe vagy Prágába. J. D. Vance viszont kizárólag Magyarországra látogatott.
Olvasóink emlékezhetnek, Donald Trump az elnökválasztási kampányban is több alkalommal méltatta a keresztény Magyarországot. Azt az országot, amely kiáll a fiatalok, az otthonteremtési támogatás és a családvédelem ügye mellett, szembehelyezkedve a woke ideológiájával”.
Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője kiemelte,
Kiss Rajmund hozzátette, “az alelnök és Orbán Viktor kormányfő áttekintették a kétoldalú politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat.
Természetesen szó esett a Közel-Keletről is: a tegnapi tárgyalások idején még nem tudhattuk, hogy megszületik a kéthetes tervezett tűzszünet - Irán hajlandó megnyitni a Hormuzi-szorost. Ne feledjük, a szabad áruszallítás a Teherán által eddig blokkolt útvonalon nem elsősorban az Egyesült Államoknak vagy Izraelnek fontos, sokkal inkább Európának. A kőolaj vagy a cseppfolyósított földgáz is a Hormuzi-szoroson át érkezik az Európai Unió nyugati nagyhatalmaihoz, hiszen leváltak, vagy igyekeznek leválni az orosz energiahordozókról”.
Kiss Rajmund megjegyezte,
A közel másfél órás hétfői sajtótájékoztatón legalább ötször elmondta, nem akarja végrehajtani a kilátásba helyezett pusztító támadást Irán ellen, a célja az, hogy leüljenek tárgyalni. Viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a Steve Witkoff különmegbízott által kidolgozott feltételek teljesüljenek, vagyis Irán felhagyjon az urándúsítással, a közel-keleti terrorszervezetek támogatásával, leállítsa a ballisztikus rakétaprogramját. Irán ezeket a feltételeket a február 28-i támadás előtt elutasította, Teherán az amerikai ultimátum lejárta előtt viszont a legfontosabb kérdésekben meghátrált”.