Világok dőlnek össze Németországban – Prőhle Gergely a német politika átalakulásáról
Az elmúlt hetekben a németországi tartományi választásokon érzékelhetően megerősödtek a protestpártok, a berlini koalíció pedig a társadalmi nyomással szembesülve több szigorítást is bevezetett, feladva korábbi migrációs politikáját. Hogyan rendeződhet át a német belpolitika? Mivel magyarázható Európa legerősebb gazdaságának gyengélkedése? Miért érzik magukat még 34 évvel az újraegyesítés után is hátrányos helyzetben a keleti tartományokban élők? Prőhle Gergely volt nagykövetet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatóját kérdeztük.
„A német választási rendszer sajátossága, hogy a tartományokban, de akár a helyi önkormányzatokban is kifejezetten önálló politizálás zajlik.
Ez történt a múlt hétvégi brandenburgi választáson is, ahol a regnáló szociáldemokrata miniszterelnök egy igazi „helyi erő”, népszerűsége, elfogadottsága jóval túlmutat a pártja támogatottságán. Emiatt az SPD helyi sikere ugyan biztató lehet Scholz kancellár és a pártja számára, de konkrét következtetést a szociáldemokraták országos támogatottságát illetően biztosan nem vonhat le belőle” – hansúlyozta Prőhle Gergely a múlt vasárnapi brandenburgi választás eredményeit értékelve, amelyen a szociáldemokraták egy hajszállal előzték meg a jobboldali AfD-t.
Prőhle hozzátette, hiába ért el az AfD szintén kimagasló eredményt az elmúlt hetekben a szászországi és a türingiai tartományi választásokon, a jobboldali rendszerkritikus formációval szemben „tűzfalat” húztak fel a pártok, vagyis az AfD biztosan nem fog kormányra kerülni az említett tartományokban.
A szakértő az AfD-vel szembeni politikai karantént hibának tartja, hiszen „minél tovább rekesztik ki őket a hatalomgyakorlásból, annál nagyobb eséllyel gyűjtik be a protestszavazatokat”.
Prőhle ugyanakkor aláhúzta, „a dekoratív, perzsa származású keletnémet képviselőnő, Sarah Wagenknecht által létrehozott új párt, amely szintén erős pozíciókat szerzett a tartományi választásokon, esélyes lehet a kormányzati szerepvállalásra.”
„Wagenknecht pártja szociálpolitikájában baloldali demagógiákat hangoztat, társadalompolitikáját tekintve viszont élesen bevándorlásellenes” – emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy „velük szemben nem húztak tűzfalat a pártok, akár még a kereszténydemokraták számára is vállalható koalíciós partnernek számítanak”. Prőhle hangsúlyozta, Wagenknecht pártjának bevonásával oldhatják fel a brandenburgi patthelyzetet is, ahol az SPD és a CDU a mandátumok éppen felét szerezte meg. A szakértő hozzátette, az AfD ugyanakkor a tartományban alkupozícióba került, hiszen képes megakadályozni a kétharmados törvények elfogadását, akár az alkotmánybírók megválasztását.
„Bizonyos értelemben most világok dőlnek össze Németországban” – húzta alá Prőhle Gergely, hozzátéve, „az a baloldali társadalomkép, amely a politikusokat, mint a jövő mérnökeit határozza meg, és amelyben a te is más vagy, te sem vagy más elve alapján a társadalmi integrációnak nincsenek korlátai, csúfos vereséget szenved, amikor a valósággal szembe találkozik. Erre volt példa, amikor néhány héttel ezelőtt a solingeni piactéren – egyébként egy sokszínűséget hirdető népünnepélyen – egy migrációs hátterű ember többeket meggyilkolt”.
Prőhle hozzátette,
Nem csoda, hogy nagy az elkeseredettség és a tanácstalanság”. Prőhle aláhúzta, „a határőrizet szigorítása a magyar-német gazdasági kapcsolatokat is kedvezőtlenül befolyásolhatja, de mondhatnám Szlovákiát is, hiszen a német autóiparnak mindkét országban fontos bástyái vannak. Kulcsfontosságú, hogy az alkatrészeket fennakadás nélkül tudják beszállítani”.
Prőhle kiemelte, a jelenlegi társadalmi és gazdasági problémák árnyékában is fontos hangsúlyozni „a második világháború utáni német külpolitika, az újraegyesítés vitathatatlanul sikertörténet”. „A probléma ott van – tette hozzá a szakértő, hogy „mára Németországban elkényelmesedett a politikai gondolkodás, másrészt a nemzetközi kötelezettségek súlyos terheket rónak az országra”.
Prőhle aláhúzta,
Prőhle emlékeztetett, „a gazdasági krízishez az is hozzájárul, hogy elhanyagoltak fontos infrastrukturális beruházásokat, például a vasúti hálózat korszerűsítését, de Németország lemaradt a digitalizáció területén is. Azt is látni kell, hogy a föderatív berendezkedés, a sokközpontúság megnehezíti az egész országra kiterjedő programok végrehajtását. A központi hatalom megerősítése régi témája a német politikai diskurzusnak, ez is olyan feladat, amelyet meg kellene oldani”.
Harmincnégy évvel az újraegyesítés után még mindig komoly problémát jelent a keleti tartományok helyzete, amely mögött súlyos társadalompolitikai okok húzódnak meg – húzta alá a szakértő. „Bár a bérszínvonal tekintetében nincs kiugró különbség a nyugati és a keleti tartományok között, a társadalmi státus vonatkozásában mégis érzékelhető egy nagyfokú csalódottság keleten.
– hangsúlyozta Prőhle, emlékeztetve, hogy „az egykori NDK-ban az ellenállás sokkal szélesebb társadalmi rétegeket érintett, mint Magyarországon vagy éppen Szlovákiában”.
Prőhle Gergely hozzátette, „a keleti tartományokban ez a társadalmi elégedetlenség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy növekszik a protestpártok támogatottsága. A keleti és a nyugati tartományok közötti különbség még mindig jelentősnek mutatkozik, a különbségek felszámolásához még biztosan jó néhány generációra lesz szükség”.
