Ukrán külügyminiszter: A NATO-nak a vilniusi csúcson meg kell határoznia Ukrajna belépésének előrelátható kilátásait
A NATO-nak a júliusban esedékes csúcstalálkozóján meg kell határoznia Ukrajna csatlakozásának előrelátható kilátásait, mert "Kijevnek szüksége van a szövetségre, a szövetségnek pedig Kijevre" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratnak adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett.
Sürgette a szövetséget, hogy hozzon olyan politikai döntést, amely vagy közvetlenül a vilniusi csúcson határozza meg Ukrajna belépésének menetrendjét, vagy kötelezi annak benyújtását az év végéig.
Az ukrán tárcavezető rámutatott arra, hogy Finnország NATO-csatlakozása "eltolódást jelent az európai biztonság tektonikus lemezeiben", és ez az elmozdulás szerinte nem fejeződik be addig, amíg Ukrajna nem csatlakozik a szövetséghez. Hangsúlyozta, hogy
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű támadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök elkezdte lerombolni a második világháború utáni európai biztonsági rendet, így a tét nemcsak Ukrajna számára rendkívül nagy, hanem a háború kimenetelétől függ Európa jövőbeli békéje és stabilitása is.
- érvelt a miniszter.
Kiemelte, hogy
az Oroszország ellen védekező Ukrajna már bebizonyította, hogy készen áll a NATO-csatlakozásra, és értékes tagja lesz a szövetségnek.
Sürgette a szövetség tagjait, hogy távolodjanak el az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos bizonytalanságtól.
- hangsúlyozta Kuleba.
A tárcavezető elutasította azt a legáltalánosabb érvet Ukrajna szövetségbe való felvétele ellen, amely szerint az ország semleges státusának megváltoztatása "provokálhatja Moszkvát". Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, és hibrid agressziót indított a Donyec-medencében, Ukrajna szövetségen kívüli állam volt, amikor pedig Putyin teljes körű invázióba kezdett, a NATO még mindig nem nyújtott kilátásokat Ukrajnának a belépésre.
Arra is rámutatott, hogy
a NATO-tagországokban végzett felmérések szerint a válaszadók 65-80 százaléka az Ukrajna elleni orosz agressziót Európa egésze elleni támadásként érzékeli.
Kuleba megjegyezte, egyáltalán nem kérdőjelezi meg Ukrajna jelenlegi támogatását, de aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy mi a NATO hosszabb távú stratégiája, és nem lesz-e megint "túl óvatos". Kiemelte azt is, hogy Ukrajnára nem "problémaként" kell tekinteni, hanem olyan országra, amelynek csatlakozása előnyös a szövetségnek, mert olyan háborús tapasztalatokra tett szert, amelyek értékesek más európai országok hadseregei számára.