Új nürnbergi pert szeretnének?
A második világháború befejezésének nyolcvanadik évfordulóján közel negyven ország képviselője sereglett össze Lembergben (Lvov, Lviv). Aki a szlovák közszolgálati híradóból tájékozódik, csak magáról a találkozóról szerzett tudomást, a köztévé ugyanis elhallgatta, miről folyt ott a diskurzus. Természetesen nem a fasizmus fölött aratott győzelem moszkvai ünnepségére akartak rálicitálni, bár ez is szerepet játszott.
Ha már szóba került, engedtessék meg egy kitérő a szlovák közszolgálati televízió objektivitásáról. A köztévé hírt adott arról, hogy az ukrán hatóságok elfogtak két magyar ügynököt, miután lelepleztek egy ügynökhálózatot. A magyar külügyminiszter visszautasította a vádat, és provokációt emlegetett. Ennyi volt a hír, ám az esetnek folytatása is volt: Magyarország is kiutasított két ukrán diplomatát. Erről azonban már nem tudósított a szlovák televízió. De térjünk vissza Lembergbe.
A Euronews portál híradása szerint a „demokratikus nemzetek széles körű koalíciója” egy különleges bíróságot akar felállítani. A lembergi találkozó fő témája annak a bíróságnak a felállítása volt, amely Oroszországot, illetve az orosz vezetést szeretné a vádlottak padjára ültetni.
Valahogy úgy, ahogyan a második világháború után a háborús bűnökkel vádolt náci Németország vezetőit vonták felelősségre. A nürnbergihez hasonló bíróság létrehozását a portál szerint a „demokratikus nemzetek” „széles körű koalíciója” támogatta a lembergi találkozón. Ez „egy erőteljes szimbolikus gesztus az Európa-nap alkalmából” – tette hozzá a portál tudósítója. Amiről nyilván az jut eszébe a pártatlan európai embernek, hogy ilyen súlyos kérdésben, mint háborús bűnösség megállapítása, vajon mennyit nyom a latba egy „szimbolikus gesztus”, legyen az bármennyire erőteljes.
A hír kapcsán persze más kérdés is felmerül. Például: ha az ukránok és a „széles körű koalíció” annyira szomjazza az igazságot, vajon miért nem szorgalmazták – az ukrán hatóságokkal egyetemben –, hogy például a bucsai tömegmészárlás körülményeit nemzetközi bizottság vizsgálja ki?
És akadt itt több gyanús eset is, amelyek a Hamasz módszereire hajaztak: gondoljunk csak az iskolák, kórházak, középületek alagsorába, közelébe telepített légvédelmi ütegek esetére.
A legsúlyosabb kérdés persze mégiscsak az, hogy melyek azok a demokratikus nemzetek, amelyek az említett „széles körű koalíciót” alkotják? Milyen nemzetközi instancia állapítja meg, hogy egy ország demokratikus, vagy annak nevezik? Esetleg csak annak látszik? Vajon mennyire demokratikus például az az ország, amelyet az egész fősodratú sajtó reggeltől estig mocskol, holott Európában példátlan választói felhatalmazású kormánya van?
Mert a fentiek szerint léteznek demokratikus és autoriter, diktatórikus nemzetek. Ugye, milyen egyszerű? Elég rábökni vagy ráolvasni: ti demokratikusak vagytok, ti pedig büdös elnyomók.
Nemrég hallottunk valami új csoportosulásról, amely „hajlandóknak”, vagy mi a szösznek nevezi magát (a britekkel az élen). Néhány európai országot tartalmaz, amelyek bármire hajlandóak Ukrajna megsegítésében. A jelzőket persze lehetne tovább sorolni, mondjuk: szolgálatosok, készségesek, vagy egyszerűen és durván: talpnyalók.
A minapi lembergi politikai jóváhagyás egyébként a jogi tanácsadók több mint kétéves, a színfalak mögött zajló munkáját foglalta össze, hiszen nem új ötletről van szó. „Oroszország háborújának minden centiméterét dokumentálták. Nem hagy kétséget afelől, hogy Oroszország nyilvánvalóan megsértette az ENSZ Alapokmányát. Nem hagy teret a büntetlenségnek. Oroszország agressziója nem marad büntetlenül” – nyilatkozta Kaja Kallas EU-s főképviselő.
David Lammy brit külügyminiszter szerint pedig „Teljesen egyértelmű, hogy amikor ennek a háborúnak vége, az oroszországi elkövetőknek el kell számolniuk az agresszió és az emberiség elleni bűntetteikért”. Vajha ez érvényesült volna sok más esetben is!
A koalíció által elfogadott statútum szerint az új bíróság azzal a feladattal épül fel, hogy egyetlen konkrét bűncselekményt vizsgáljon ki: az agresszió bűncselekményét, amelyet Ukrajna teljes körű inváziójának előkészítéseként és végrehajtásaként határoznak meg. A háborús bűnökkel, az emberiesség elleni bűncselekményekkel és a népirtással ellentétben (amelyek az atrocitásokat elkövető személyekre vonatkoznak) az agresszió bűntette vezetői bűncselekmény.
A bíróság azokat az embereket akarja felelősségre vonni, akik az agresszor állam irányításáért felelősek.
A gyakorlatban ez az úgynevezett trojkára (az elnökre, a miniszterelnökre és a külügyminiszterre), valamint az Ukrajna szuverenitása és területi integritása elleni támadást felügyelő magas rangú katonai parancsnokokra terjed ki. A bíróságnak jogában áll majd szigorú büntetéseket kiszabni a bűnösnek talált személyekre, beleértve az életfogytiglani börtönbüntetést, a személyes vagyon elkobzását és a pénzbírságot. Az elkobzásokból és pénzbírságokból származó bevételeket az ukrajnai áldozatok számára létrehozott új kártérítési alapba utalnák.
A fentebb említett trojka egyébként mindaddig immunis marad, amíg hivatalban van. Vlagyimir Putyinról mondjuk nehezen képzelhető el, hogy egyhamar távozna a Kremlből.
Az ügyész még mindig vádat emelhet Putyin elnök, Mihail Miszustin miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter ellen agresszió bűntette miatt, de a kamara mindaddig felfüggeszti az eljárást, amíg a vádlottak bármelyike hivatalban van. Rajtuk kívül becslések szerint 20-30 orosz tisztviselő lehet potenciális vádlott. A célpontok közé tartozhat Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Szergej Kobilas, a légierő parancsnoka és Szergej Sojgu volt védelmi miniszter és a Biztonsági Tanács jelenlegi titkára; mindegyikük ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).
A különleges törvényszék a Nemzetközi Büntetőbíróság által hagyott űrt hivatott betölteni, amely hatáskörrel rendelkezik az agresszió bűncselekményének üldözésére, de csak akkor, ha a bűncselekményt egy részes állam követte el. Márpedig Oroszország nem írta alá a Római Statútumot.
A Nemzetközi Büntetőbírósághoz hasonlóan az új bíróság székhelye várhatóan Hágában lesz, miután a holland kormány kifejezte érdeklődését a testület befogadása iránt, amelyet az összes részt vevő ország, az EU és az Európa Tanács által fizetett pénzeszközökből tartanak majd fenn. Az ügyészek és bírák kinevezése egy független szakértői bizottságon keresztül történik majd.
Míg a „demokratikus nemzetek koalíciója” a lembergi eseményt áttörésként üdvözölte, az USA távol marad az egésztől. Donald Trump inkább a megegyezésre törekszik Putyinnal, és odáig ment, hogy diktátornak nevezte Zelenszkijt.
Az amerikai elnök pragmatikusan tekint az új világpolitikai helyzetre, és eszerint is cselekszik. Az USA az ENSZ-ben több Oroszország elleni határozatot ellenzett. Az egyik ilyen határozat kiemelte az Európa Tanács hozzájárulását az agresszió bűntettével foglalkozó különleges bíróság létrehozásához.
Amúgy ha valaki nem találkozott volna vele, tavaly is volt egy bírósági ítélet, amely alig kapott visszhangot. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéletében elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téren 2014-ben tartott uniópárti tüntetésekhez kapcsolódó odesszai összecsapás ügyében. Mégsem remélhető, hogy valakit is személy szerint elítélnek emiatt. A „demokratikus nemzetek széles körű koalíciója” nem fog a szövetségese ellen fordulni.
Megjelent a Magyar7 2025/19. számában.
