Tizenhat évig fog Amerikában raboskodni egy szlovákiai férfi, aki a dark weben kereskedett
Több szlovák állampolgár is külföldi fegyintézetek vendégszeretetét élvezi. Hozzájuk csatlakozik Alan Bill is, akit az amerikai adófizetők fognak 16 évig eltartani, mivel a világháló sötét oldalán illegális üzelmekbe bonyolódott.
A Kelet-Missouri Ügyészségi Kerület közleménye szerint Cristian M. Stevens, az Egyesült Államok szövetségi kerületi bírája csütörtökön 200 hónap szabadságvesztésre ítélt egy szlovák férfit, aki közreműködött egy dark webes piactér működtetésében. A pozsonyi illetőségű, 33 éves Alan Bill januárban bűnösnek vallotta magát egy rendbeli, ellenőrzött anyagok terjesztésére irányuló összeesküvésben megfogalmazott bűntett vádjában, és beismerte részvételét a Kingdom Market nevű darknetes piactér működtetésében.
Nem baj, ha ön nem tudja, mi az a Kingdom Market, legalább nyugodtan alhat. Ez a platform 2021 márciusa és 2023 decembere között működött. Ez időben több ezer tranzakciót bonyolított le, amelyek során több száz árus kínált veszélyes illegális drogokat, ellopott pénzügyi adatokat, hamis személyazonosító okmányokat, hamis pénzt és számítógépes kártevőprogramokat a világ minden tájára. A vevők kriptovalutával és névtelen vagy félnévtelen fiókokon keresztül fizettek.
Az amerikai filmekből tudjuk, hogy a beismerő vallomás mindig enyhíti a büntetést. Valószínűleg ezt Billnek is elmondták az ügyvédei, ugyanis a férfi elismerte, hogy másoknak segített a Kingdom fenntartásában vagy működtetésében webadminisztrációs szolgáltatások biztosításával vagy beszerzésével. Azt is beismerte, hogy kriptovalutát kapott a Kingdomhoz kapcsolódó tárcáról, közreműködött a Kingdom fórumoldalainak létrehozásában olyan webhelyeken, mint a Reddit és a Dread, hozzáférése volt a Kingdom felhasználóneveihez, amelyekkel a Kingdom nevében posztolt a közösségi médiás fiókokban, továbbá másokkal egyeztetett bizonyos Kingdom-tranzakciókról.
– mondta Thomas C. Albus, az Egyesült Államok ügyésze. „Ennek az ítéletnek azt az üzenetet kell közvetítenie, hogy a súlyos bűncselekményeket szigorúan büntetik, bárhol is követik el őket, és bármilyen rejtettnek is tűnjenek.”
Azt, hogy a szlovák férfi nem egy megtévedt, kispályás webadminisztrátor, aki egyszer véletlenül rossz gombot nyomott meg, az is jelzi, hogy az ügyet az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Adóhatósága Nyomozati Osztálya, az FBI, a Belbiztonsági Hivatal, a Kábítószerellenes Hivatal (DEA), az Egyesült Államok Posta-felügyeleti Szolgálata, a Társadalombiztosítási Hivatal Főfelügyelői Hivatala, a Diplomáciai Biztonsági Hivatal, és a missouri adóhatóság együttesen vizsgálta. A vizsgálatba bevonták a német szövetségi rendőrséget, a Frankfurt am Main-i Főügyészség internetbűnözés elleni központi irodáját, valamint svájci, moldovai és ukrán rendészeti szerveket is.
– mondta Michael Davis, a DEA egyik helyi vezetője.
A dark web az internet egy olyan rejtett része, amelyet hagyományos böngészőkkel és keresőmotorokkal – például a Google-vel – nem lehet elérni. A legtöbb ember által használt "nyílt internet" csak egy kis szelete a teljes hálózatnak. A dark web speciális technológiákat használ arra, hogy elrejtse a felhasználók személyazonosságát, tartózkodási helyét és kommunikációját. A legismertebb ilyen rendszer a TOR (The Onion Router). Itt az adatforgalom több, egymástól független szerveren keresztül halad át, és minden állomás csak az előző és a következő pontot ismeri. Emiatt rendkívül nehéz megállapítani, hogy ki kommunikál kivel és honnan. A dark web oldalai gyakran ".onion" végződésű címeket használnak, amelyek kizárólag TOR-hálózaton keresztül érhetők el.
De még mielőtt azt hinnék, hogy a dark weben csupa kábítószercsempész és emberkereskedő tanyázik, hadd irányítsuk rá a figyelmet, hogy e felület nem kizárólag bűnözői célokat szolgál. Újságírók, emberi jogi aktivisták, ellenzékiek vagy diktatórikus országokban élő források is használják, mert így megkerülhetik az állami megfigyelést és cenzúrát. Több nemzetközi lapnak – például a New York Times vagy a BBC – is van TOR-on elérhető oldala.
A dark web ugyanakkor a kibűnözés egyik központi terepévé is vált. Itt működnek olyan piacterek, ahol kábítószereket, ellopott bankkártyaadatokat, hamis okmányokat, feltört felhasználói fiókokat vagy rosszindulatú szoftvereket árulnak. A fizetés szinte mindig kriptovalutával történik, mert az szintén nehezíti a pénzmozgások visszakövetését.
A teljes anonimitás azonban illúzió. A modern igazságügyi kibervizsgálatok, mint látjuk, egyre hatékonyabbak.
Ha nehéz helyzetbe kerültünk, vigaszt jelenthet, ha nem vagyunk benne egyedül. Kivéve, ha a külföldi szlovák állampolgárságú nagyítéleteseket nézzük. Ez esetben sovány vigasz lehet, hogy aki a szomszéd cellában raboskodik, annak a miénkhez hasonló az útlevele...
Az igazságügyi minisztérium és a büntetés-végrehajtás 2024-25-ös statisztikái szerint mintegy 1000-1200-ra tehető azon szlovák állampolgárok száma, akik külföldi börtönökben töltik büntetésüket. Nem kell azonban mindjárt szörnyűséges, patkányokkal és csótányokkal teli, délkelet-ázsiai vagy dél-amerikai börtönökre gondolnunk: mintegy 80 százalékuk a szomszédos országokba, Csehországban, Ausztriában vagy Magyarországon, illetve Németországban vagy az Egyesült Királyságban raboskodik, ahol azért civilizáltak a börtönviszonyok. De persze vannak hazánkfiai a "Bangkok Hiltonban" is. Egy 2024-es külügyi jelentés szerint Thaiföldön számos szlovák állampolgár tölti 10 évnél hosszabb szabadságvesztését, a legtöbbször kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. Itt azonban csak az ismert lenines vicc poénját idézhetjük, mely szerint "örüljenek, hogy nem lövetett közéjük", a délkelet-ázsiai országban ugyanis van halálbüntetés.
Tavaly júniusban egy bécsi bíróság ítélt életfogytiglanra egy 52 éves szlovákiai férfit, aki 2024 szeptemberében megölt és megerőszakolt – ebben a sorrendben – egy 91 éves nőt.
Tavaly októberben, szintén Bécsben 10 év szabadságvesztésre ítéletek egy 31 éves szlovák állampolgárt, mivel a parlament előtt megpróbálta megszerezni egy rendőr szolgálati fegyverét. Az osztrák ügyészség ezt különösen veszélyes, állami szerv elleni erőszakos cselekményként értékelte.
Ha valaki távoli vagy egzotikus országokba menekül, az sem jelent garanciát. Peter Uríčeket a Specializált Büntetőbíróság kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt 22 évi szabadságvesztésre ítélte, mely elől egészen Mauritiusig menekült. Azonban a nyomára akadtak, és végül nem hosszadalmas kiadatási hercehurcával, hanem egy kiskapu által sikerült Szlovákiába szállítani.
