Tisza-kormány: Folytatódik a miniszterek meghallgatása
A szociális és gyermekvédelmi rendszer, illetve az esélyegyenlőség megerősítését, a fogyatékkal élők hatékony támogatását ígérte Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterjelölt az Országgyűlés szociális bizottságának ülésén, kinevezése előtti meghallgatásán kedden.
A politikus hangsúlyozta, ma Magyarországon 1,8 millió ember él funkcionális korlátozással és 640 ezren súlyos fogyatékossággal, ezért sürgető feladat az új kormány számára az akadálymentesítés fejlesztése, többek között az oktatás és az egészségügy terén és a munkaerőpiacon.
A miniszterjelölt fontosnak nevezte a szociális háló erősítését, mert jelenleg 3 millió magyar él a mélyszegénység kockázatával és 500 ezer gyermek mélyszegénységben, erősíteni kívánják az egyszülős családok támogatását és az idősgondozás intézményrendszerét is.
Az esélyegyenlőség erősítése érdekében növelni fogják a nők szerepét a közéletben, újjáélesztik az egyenlő bánásmód hatóságot, bevezetik az egyenlő bánásmód és a gyermekvédelmi ombudsman intézményét - sorolta Kátai-Németh Vilmos.
Kitartó, következetes, magas szakmai színvonalú és alázatos munkával helyre kell állítani a megrendült közbizalmat - ezt fogalmazta meg egyik legfontosabb küldetéseként Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságában tartott meghallgatásán kedden Budapesten.
A tárca főbb feladatait sorolva elmondta, megerősítik a bíróságok és ügyészségek függetlenségét, javítják a dolgozók munkakörülményeit, egyszerűsítik az eljárásokat, csökkentik a túlzott mértékű eljárási díjtételeket, felülvizsgálják a sarkalatos törvényeket és a jogász hivatásrendeket, módosítják a választási rendszert, átalakítják a végrehajtási rendszert, leszűkítik a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körét, rendezik a devizahitelesek helyzetét, megteremtik az európai ügyészséghez való csatlakozás feltételeit, visszavezetik Magyarországot az európai kultúra fősodrába.
- fogalmazott Görög Márta.
Az új kulturális kormányzat teljes körűen átvilágítja a Nemzeti Kulturális Alap működését, és stabilizálja a közvetlen támogatási rendszert - mondta a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt kedden, az Országgyűlés művelődésügyi bizottságában tartott meghallgatásán.
Tarr Zoltán a tervezett kulturális intézkedések közé sorolta, hogy megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, újraindítják a párbeszédet a színházi szakmában, helyreállítják a művészeti felsőoktatás szakmai autonómiáját, megszüntetik a könyvpiacot sújtó indokolatlan szabályozásokat.
- hangsúlyozta Tarr Zoltán.
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán kedden az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának ülésén.
Hangsúlyozta, hogy négyéves, előre jelezhető költségvetési struktúrában gondolkodnak, amely hiteles és fenntartható több éven keresztül, következetesen. A költségvetést újra ősszel fogják elfogadni, ami a kiadások szerint lesz strukturálva, és minden módosításnak vissza kell kerülni a parlament elé.
A rendszerváltás motorjaként jellemezte a Miniszterelnökséget a tárca élére jelölt Ruff Bálint kedden az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén. A miniszterjelölt a jogállam visszaállítását és a valaha volt legnagyobb politikai és gazdasági elszámoltatást ígérte.
Vissza kell állítani azt, hogy a gyerekeket védeni kell - sorolta, hozzátéve, az állam nem költhet el évente százmilliárd forintot arra, hogy más embereket vegzáljon.
Úgy folytatta, a közpénz az közpénz, a propagandának pedig nincs helye az államban, és aki az államnak dolgozik az szolgál. Vissza kell állítani a hatalmi ágak elválasztását - rögzítette, megjegyezve, a politikus nem mindenható.
A miniszterjelölt közölte, a minisztériuma feladata a politikai elemzés és javaslattétel lesz, nem fog jogszabályokat kezdeményezni, arra megvannak a szakminisztériumok. Az én feladatom az, hogy mindenben segítsem a miniszterelnök munkáját, illetve minden miniszter munkáját, hogy tartsák azt az irányt, amit a Tisza programja kijelölt. Az én feladatom az, hogy a Tisza a kampányban tett minden ígértét megvalósítsa - összegzett.
A magyar vidék megerősítése mindenkinek érdeke, az ország sorsát befolyásolja - hangsúlyozta Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán kedden az Országgyűlés vidék- és településfejlesztési bizottságának ülésén.
Kiemelte, a magyar vidék fejlődésének segítése, a települések, a városok jövőjének alakítása szolgálat és felelősség. A vidék helyzetének alakulása a közös jövő egyik kulcsa - tette hozzá.
A miniszterjelölt kifejtette, a tárca feladata működőképesebb állam, erősebb önkormányzati rendszer kialakítása, hosszú távon fenntartható vidék- és területfejlesztési politika megvalósítása.
Kijelentette, valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, a vidékfejlesztés nem a mezőgazdaság finanszírozásával azonos.
Fontosnak nevezte a miniszterjelölt, hogy az állam helyben elérhető legyen, segítse és támogassa az ottélőket. Cél a területi és helyi közigazgatás működőképességének helyreállítása, az ügyintézés egyszerűsítése, a közigazgatás szakmai megerősítésére, a digitális állam működésének felgyorsítása.
Több szakigazgatási területen indokolt visszaadni az önálló szakmai kompetenciákat, a közszolgálati életpálya megújítása kulcskérdés. Olyan rendszert alakítanak ki, amely képes megtartani a magas tudású köztisztviselőket, helyi szakembereket - tette hozzá.
Alapelvnek tekintik, hogy a vidék- és településfejlesztésbe bevonják az ottlakókat, a helyi közösségeket - hangsúlyozta.
Kiemelte, 2026-ban valós és jelentős forrásvesztési kockázattal néznek szembe. A legtöbb operatív programban a forráslekötés aránya 50-70 százalék között mozog, a tényleges kifizetések mutatója jó ha 20-35 százalék között jár.
Megjegyezte, a valódi működőképesség javítása mellett a következő időszakra is készülni kell. A 2028 utáni európai költségvetési ciklus egyik legfontosabb változása az lesz, hogy a forrásrendszer integrálódik, és a hangsúly a térségekre, a partnerségekre, az integrált beruházásokra helyeződik. Ez egyszerre rejt lehetőséget és veszélyt is. Példaként említette, hogy az európai javaslat szerint a jövőben az uniós források minimum 10 százalékát a vidékre kell fordítaniuk a tagállamoknak. Ugyanakkor a vidéki lakosság aránya nagyjából 30 százalék körül mozog, ez azt mutatja, hogy a vidék támogatásáért meg kell küzdeni - hívta fel a figyelmet.
Lőrincz Viktória elmondta azt is, hogy küldetésnek tekintik a tárcánál a város és a vidék közötti egyensúly helyreállítását. Kitért arra, hogy a főváros működése országos jelentőségű kérdés, Budapest Magyarország gazdasági motorja, közlekedési központja, nemzetközi arca. Világos, kiszámítható együttműködés megteremtése a cél - mondta.
Szólt arról, hogy az önkormányzat a helyi demokrácia, közélet tere. Az önkormányzati rendszer stabilitása nemcsak finanszírozási, hanem demokratikus kérdés is. Olyan önkormányzati rendszert alakítanak ki, amely stabil pénzügyi alapokon működik, világos hatáskörökkel rendelkezik, képes a fejlesztési prioritásait meghatározni. Felülvizsgálják az önkormányzatoktól korábban elvont feladat- és intézményrendszer működtetését.
A bizottsági meghallgatást követően újságírói kérdésre válaszolva a miniszterjelölt elmondta, minden európai uniós forrást haza szeretnének hozni, ez kiemelt ügy, gyorsan kell lépni, ezeknek a feladatoknak a megoldására egy kormánybiztos kerül majd kinevezésre.
A bizottság hat igen és két tartózkodás mellett támogatta Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszteri kinevezését.
