Tényleg bizonytalan a NATO jövője?
Sokak szerint alapjaiban renghet meg a világ legnagyobb katonai szövetsége, miután Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kedden nem volt hajlandó megerősíteni az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelmi elve mellett. Kijelentette, hogy a kérdésben Donald Trump elnök fog dönteni, miután több kulcsfontosságú európai szövetséges megtagadta az együttműködést az Irán elleni háborúban.
Hegseth nyilatkozata példátlan, hiszen a kollektív védelem a NATO alapköve. A katonai szövetséget 1949-ben éppen azzal a céllal hozták létre, hogy elrettentsék a Szovjetuniót a tagállamok elleni támadásoktól.
Ha az Egyesült Államok nyíltan jelzi, hogy nem feltétlenül védené meg szövetségeseit egy esetleges orosz vagy bármilyen más támadás esetén, az alapjaiban rengetheti meg a szervezetet.
Ez még akkor is igaz, ha Trump végül nem lép ki a NATO-ból, amihez egyébként az amerikai kongresszus jóváhagyására is szükség lenne. Hegseth úgy fogalmazott: ami a NATO-t illeti, ez az elnök döntése lesz. Annyit azonban elmondhatok, hogy sok minden napvilágra került az elmúlt időszakban.
A miniszter a Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal kialakult feszültségekre utalva hozzátette: amikor további segítséget, vagy egyszerűen csak hozzáférést, bázishasználatot és átrepülési engedélyt kérünk, csupán kérdezősködéssel, akadályokkal vagy hezitálással szembesülünk.
Donald Trump ismételten éles kritikával illette Nagy-Britanniát, Amerika legszorosabb európai szövetségesét is, amiért az nem csatlakozott az Egyesült Államokhoz a háború megindításakor. Az elnök kedden egy közösségi média-bejegyzésben közölte, hogy az Irán által lezárt Hormuzi-szoros biztosítását azokra az országokra hagyja, amelyeknek szükségük van a közel-keleti olajra.
– írta az amerikai elnök.
Biztonságpolitikai szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy az ilyen jellegű amerikai nyilatkozatok felbátoríthatják Oroszországot. Elemzők szerint Moszkva megpróbálhatja tesztelni a NATO-tagállamok hajlandóságát az 5. cikk érvényesítésére, amely kimondja, hogy az egyik tagállam elleni fegyveres támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül. Az Irán elleni háború így már nemcsak közel-keleti, hanem transzatlanti válsággá is fajult, mivel a konfliktus tovább mélyíti azokat az amerikai–európai ellentéteket, amelyek Trump második elnöki ciklusa óta csak halmozódtak.
