Tárnok Balázs: Nehezített pályán ért el jelentős eredményeket a magyar uniós elnökség
Mennyire tekinthető sikeresnek, milyen eredményeket tud felmutatni a december végén zárult magyar uniós elnökség? Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatóját kérdeztük.

„Sajátos helyzetben került sor a magyar elnökségre: elsősorban az intézményi ciklusváltás, de kisebb részben az Egyesült Államokban zajlott elnökválasztás okozta politikai hangulat is befolyásolta ezt az időszakot. Ezen a nehezített pályán a magyar kormány igyekezett a maximumot kihozni az uniós elnökségből. Ha a féléves időszak eredményességét vizsgáljuk, annak három fő vetülete van.
– hangsúlyozta Tárnok Balázs.
A szakértő emlékeztetett, „az uniós elnökség elsődleges feladata, hogy tisztességes és pártatlan közvetítőként járjon el, és elősegítse a megállapodást. A magyar uniós elnökség hat hónapja alatt több mint ezer munkacsoport-ülés, ötven nagyköveti tanácskozás, harminc formális és tizenhárom informális tanácsülés zajlott Brüsszelben, Luxemburgban és Budapesten. Magyarország ezeket az üléseket megszervezte, összeállította a napirendet, és ott igyekezett elérni, hogy az uniós tagállamok megállapodásra jussanak”.
Tárnok hozzátette, „a magyar kormányfő békemisszióját követő hetekben a miniszteri szintű tanácskozásokon egyes tagállamok alacsonyabb szinten képviseltették magukat. Utólag nehéz megítélni, hogy több politikai döntést sikerült volna-e kimunkálni, ha ebben az időszakban a tanácskozásokon a hiányzó tárcavezetők is jelen vannak.
A szakértő aláhúzta, „a magyar uniós elnökség legnagyobb kihatású eredménye az Európai Unió versenyképességének fokozásáról szóló Budapesti nyilatkozat. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert ebben a félévben az Európai Unió versenyképessége – részben a magyar uniós elnökségtől függetlenül is – kitüntetett helyet kapott az uniós napirendben. Elkészült a Draghi-jelentés, a kérdéskör ezért nagyon magas szintre került az uniós diskurzusban.
Tárnok hozzátette, „a féléves magyar elnökség másik kiemelt eredménye Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának sikeres letárgyalása. Az elmúlt években többször kudarcot vallott a projekt, a magyar közvetítéssel elfogadott megállapodás hátterében az áll, sikerült meggyőzni a kételkedő tagállamokat, hogy az illegális migráció elleni fellépes kapcsán Románia és Bulgária készen áll a schengeni csatlakozásra”. Ez is mutatja, hogy „komoly támogatói munka állt a magyar elnökség mögött, amely lehetővé tette a hatékony közvetítést” – emlékeztetett a szakértő.
A kérdés napirenden tartásával, ahogy Románia schengeni csatlakozása kapcsán is, a sajátos nemzeti érdekeit is érvényesítette az uniós elnökség lehetőségeivel élve a magyar kormány” – hangsúlyozta Tárnok Balázs.