2025. január 5., 16:23

Tárnok Balázs: Nehezített pályán ért el jelentős eredményeket a magyar uniós elnökség

Mennyire tekinthető sikeresnek, milyen eredményeket tud felmutatni a december végén zárult magyar uniós elnökség? Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatóját kérdeztük.

Tárnok Balázs
Fotó: Szilágyi Dénes

„Sajátos helyzetben került sor a magyar elnökségre: elsősorban az intézményi ciklusváltás, de kisebb részben az Egyesült Államokban zajlott elnökválasztás okozta politikai hangulat is befolyásolta ezt az időszakot. Ezen a nehezített pályán a magyar kormány igyekezett a maximumot kihozni az uniós elnökségből. Ha a féléves időszak eredményességét vizsgáljuk, annak három fő vetülete van.

Van egy technikai jellegű szempontrendszer, a magyar elnökség hány tanácskozást, munkacsoport-ülést, informális és formális tanácsülést valósított meg, és ezt milyen hatékonysággal tette. A második szempont, sikerült-e jelentősebb eredményeket elérni a kitűzött prioritások tekintetében. A harmadik pedig, hogy sikerült-e megjeleníteni a sajátos tagállami érdekeket”

– hangsúlyozta Tárnok Balázs.

Tisztességes és pártatlan közvetítőként járt el Magyarország

A szakértő emlékeztetett, „az uniós elnökség elsődleges feladata, hogy tisztességes és pártatlan közvetítőként járjon el, és elősegítse a megállapodást. A magyar uniós elnökség hat hónapja alatt több mint ezer munkacsoport-ülés, ötven nagyköveti tanácskozás, harminc formális és tizenhárom informális tanácsülés zajlott Brüsszelben, Luxemburgban és Budapesten. Magyarország ezeket az üléseket megszervezte, összeállította a napirendet, és ott igyekezett elérni, hogy az uniós tagállamok megállapodásra jussanak”.

Tárnok hozzátette, „a magyar kormányfő békemisszióját követő hetekben a miniszteri szintű tanácskozásokon egyes tagállamok alacsonyabb szinten képviseltették magukat. Utólag nehéz megítélni, hogy több politikai döntést sikerült volna-e kimunkálni, ha ebben az időszakban a tanácskozásokon a hiányzó tárcavezetők is jelen vannak.

Ezek a hatások leginkább júliusban és augusztusban érvényesültek, a novemberi uniós csúcson a tagállami vezetők teljes számban megjelentek. Ahogy az is igaz, hogy az alsóbb szinteken, a munkacsoportokban zajló előkészítő munkát mindez érdemben kevésbé hátráltatta”.
tárnok balázs kamocsa
Tárnok Balázs egy médiacsaládunk által szervezett nyári panelbeszélgetésen.
Fotó:  ma7
A versenyképességi nyilatkozat elfogadása fontos mérföldkő

A szakértő aláhúzta, „a magyar uniós elnökség legnagyobb kihatású eredménye az Európai Unió versenyképességének fokozásáról szóló Budapesti nyilatkozat. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert ebben a félévben az Európai Unió versenyképessége – részben a magyar uniós elnökségtől függetlenül is – kitüntetett helyet kapott az uniós napirendben. Elkészült a Draghi-jelentés, a kérdéskör ezért nagyon magas szintre került az uniós diskurzusban.

A magyar uniós elnökség az EU hanyatló versenyképességét nagyon helyesen állította a féléves időszak középpontjába. A Budapesti nyilatkozattal egy fontos mérföldkövet sikerült lerakni, amely hivatkozási alapot jelent a következő években az újonnan felállt Európai Bizottság számára, hiszen a Bizottság a versenyképesség növelését az egyik legfontosabb célkitűzéseként fogalmazta meg”.
A nemzeti érdekeit is érvényesítette Magyarország

Tárnok hozzátette, „a féléves magyar elnökség másik kiemelt eredménye Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának sikeres letárgyalása. Az elmúlt években többször kudarcot vallott a projekt, a magyar közvetítéssel elfogadott megállapodás hátterében az áll, sikerült meggyőzni a kételkedő tagállamokat, hogy az illegális migráció elleni fellépes kapcsán Románia és Bulgária készen áll a schengeni csatlakozásra”. Ez is mutatja, hogy „komoly támogatói munka állt a magyar elnökség mögött, amely lehetővé tette a hatékony közvetítést” – emlékeztetett a szakértő.

A harmadik nagy eredmény a balkáni bővítés előmozdítása. Szerbia, Montenegró és Albánia vonatkozásában is sikerült előrelépést elérni. A gyakorlati elmozduláson túl szimbolikus jelentősége is van, hogy a Nyugat-Balkánt nem felejtette el az Európai Unió.

A kérdés napirenden tartásával, ahogy Románia schengeni csatlakozása kapcsán is, a sajátos nemzeti érdekeit is érvényesítette az uniós elnökség lehetőségeivel élve a magyar kormány” – hangsúlyozta Tárnok Balázs.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.