Tajvan nem enged Kína nyomásának

2021. április 7., 18:08
ma7 | MTI

Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kínai támadás esetén - jelentette ki szerdán Joseph Vu tajvani külügyminiszter.

Kínai harcigépek
Fotó: Reuters
Kínai harcigépek

A tárcavezető úgy fogalmazott:

a pekingi vezetés vegyes jelzéseket küld azzal, hogy kiegyezésre törekvését hangsúlyozza, miközben katonai megfélemlítést alkalmaz.

Kína saját területének tartja a szigetet, amelyet békésen vagy katonai erővel is hajlandó lenne megszerezni.

Vu megjegyezte, hogy

tíz kínai harci repülőgép sértette meg Tajvan légterét hétfőn, és Peking hadgyakorlat keretében a sziget partjainál vetett be egy repülőgéphordozót és kísérőhajóit.

Kétségkívül készek vagyunk megvédeni magunkat 

- mondta Vu újságíróknak nyilatkozva.

Háborút fogunk vívni, ha erre kényszerülünk, és ha az utolsó napig kell védekeznünk, azt fogjuk tenni 

- hangoztatta.

Peking nem ismeri el a sziget demokratikusan választott vezetését, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig kijelentette, hogy az "újraegyesítést" nem lehet az örökkévalóságig halogatni.

Egyrészt részvétnyilvánításaikkal magukhoz akarják csábítani a tajvaniakat, ugyanakkor katonai repülőgépeiket és hadihajóikat küldik Tajvan mellé a tajvaniak megfélemlítésére 

- mondta Vu.

A kínaiak vegyes jelzéseket küldenek a tajvaniaknak, amit ellentmondásosnak jellemeznék 

- húzta alá a tárcavezető.

A tajvani védelmi tárca legfrissebb közlése szerint a nap folyamán 15 kínai harci repülőgép, köztük 12 vadászgép hatolt be a sziget légterébe.

Az amerikai haditengerészet pedig arról számolt be szerdán, hogy a John S. McCain nevű amerikai romboló "rutin" átkelést hajtott végre a Tajvani-szoroson. Az amerikai haditengerészet szerint a romboló jelenléte mutatja, hogy

az Egyesült Államok elkötelezett az indiai- és csendes-óceáni térség hajózási szabadságának szavatolása mellett.

Hozzátette, hogy

az amerikai csapatok minden olyan térségben folytatni fogják tevékenységüket, ideértve a hajózást és repülést is, ahol azt a nemzetközi jog számukra lehetővé teszi.

Li Csung-vej, a tajvani parti őrséget felügyelő Óceáni Ügyek Tanácsának elnöke a tajpeji törvényhozásban mondott beszédében közölte, hogy nemrég kínai drónokat figyeltek meg, ahogy a Tajvanhoz tartozó Pratas-szigetek körül köröztek. Mint mondta,

nem hatoltak be a partoktól hat kilométerre kiterjedő zárt területi vizekre és nem sértették meg a tajvani légteret. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben túl közel kerülnek a szigetekhez, lelövik őket.

Az újabban vita tárgyává vált Pratas-szigetek a Tajvani-szoros bejáratánál találhatóak. Szakértők szerint a kínai drónok esetleges megsemmisítése tovább fokozhatja a régióban kialakult feszültséget.
A kínai haditengerészet kedden közölte, hogy "rutinszerű" hadgyakorlatot tart Tajvannál repülőgéphordozó-rajával. Hozzátette, hogy a jövőben rendszeresen fognak tartani hasonló hadgyakorlatokat.
Az amerikai haditengerészet szintén kedden jelentette be, hogy a Theodore Roosevelt repülőgéphordozó és az őt kísérő hajóraj - az idén már másodszor - hajózott be a Dél-kínai-tengerre vasárnap "rutinműveletek" elvégzése céljából.

A történések a térségbéli feszültség kiéleződését jelzik megfigyelők szerint.

A kínai kormányzat diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, és gyakran tart hadgyakorlatokat a sziget közvetlen közelében.

Az Egyesült Államok a legtöbb országhoz hasonlóan nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, ugyanakkor hallgatólagosan garantálja a sziget biztonságát a helyi vezetés legnagyobb fegyverbeszállítójaként.