Stolenberg növelné a NATO védelmi kiadásait
A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél újabb emeléséről dönthetnek a NATO-tagállamok a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell - mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban.
Rámutatott, hogy
a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett.
Jens Stoltenber a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél "ambiciózusabb" kiadási célt tűznek ki, hiszen mindenki látja, hogy többet kell fordítani a védelemre.
A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát.
- tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, az autokraták figyelik, hogy
miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha Vlagyimir Putyin arat sikert.
Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.
- húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország zsaroljon ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor veszélyesebb lesz a világ, és Moszkva mindig a nukleáris fenyegetés eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.
