Southport közösségi vezetője szerint a lánygyilkosságok után az élet itt soha nem lesz ugyanolyan, mint régen
A cseh novinky.cz hírportál munkatársa interjút készített a Stand Up For Southport közösség vezetőjével, Andrew Brownnal arról, milyen most a közhangulat a szörnyű gyermekgyilkosságokat követően a városban.
Milyen a hangulat most Southportban?
Nagyon komor és szomorú. Az emberek nagyon, nagyon megdöbbentek. Ez nem túl nagy város, körülbelül 90 000 ember él itt. Ez egy nagyon családias város, egy tengerparti üdülőhely. Ami történt, az teljesen megdöbbentő. Mindenkit nagyon lesújtott. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy Southportban hatalmas a közösségi érzés. Az emberek tényleg összefogtak és támogatják egymást. Nagyon kedvesek egymáshoz, és mindenben segítik egymást, amiben csak tudják. Legyen szó adománygyűjtésről, szervezett megemlékezésekről vagy virágok elhelyezéséről. Az emberek még a zavargások után is takarítanak.
Mit gondol, hogyan változnak majd a mindennapok a városban?
Szerintem az itteni élet sok szempontból soha nem lesz már ugyanolyan. Mindig is az a hely lesz, ahol a tragédia történt. De azt is gondolom, hogy bizonyos értelemben mindenkit közelebb hozott egymáshoz. Az emberek rájöttek, hogy mennyire szükségük van egymás támogatására. Nemcsak a tragédia miatt, hanem az azt követő zavargások miatt is, amelyek az egész Egyesült Királyságban és Southportban zajlottak. A helyiek közül senki sem szeretné, ha ilyesmi még egyszer megtörténne.
Hogyan alakul az élet a városban?
Ki kell jutnunk a nyomasztó gyászból. Most van az első temetés, amit még kettő követ. Ott van még a nyomozás, a bírósági eljárás és minden, ami ezzel jár. Ez nagyon nehéz, természetesen. Három kisgyerek halt meg. Rengeteg virág van a három általános iskola kapuja előtt, ahová jártak. Természetesen nehéz lesz szeptemberben, amikor a gyerekek visszamennek az iskolába. Nem lesz egyszerű elmagyarázni nekik, hogy az osztálytársaik meghaltak, és nem fognak visszatérni. Sok gyermek még mindig sérült a támadások után. Egy gyermek még mindig kórházban van. A legtöbbjük már otthon van, de néhányuk életüket tartósan megváltoztató sérülésekkel. Ez egy nagyon nagy csapás a közösségünkre, amit még sokáig nem fogunk tudni kiheverni. Mint mondtam, Southport egy tengerparti üdülőváros. Évente kilencmillió ember látogat ide, és azt szeretnénk, ha továbbra is idejönnének. Idén nagy rendezvények várnak ránk: augusztusban lesz a virágkiállítás 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség, októberben tűzijáték és az év végén komédiafesztivál. Ez egy nagyon barátságos hely, és mi örömmel fogadunk mindenkit, aki ellátogat hozzánk.
Ön a Stand Up For Southport közösségi csoport vezetője. Mivel foglalkozik pontosan?
Újságíró voltam a helyi újságnál, a Southport Visitornál, körülbelül 20 évig. Négy évvel ezelőtt felmondtam, és Southportértnél kezdtem el dolgozni. Ez egy pozitív közösségi hírportál. Régebben két helyi újságunk volt, de azok megszűntek, ahogy a Visitor honlap is.
Úgy gondoltam, Southportnak szüksége van valami pozitív dologra. Először valami kisebbet indítottunk, hogy támogassuk a közösséget, és megmutassuk, milyen nagyszerű események történnek itt, vagy milyen új vállalkozások nyíltak. Tehát ez egy pozitív közösségi oldal a Southportban zajló legjobb dolgokról. A Facebook-csoportunknak 60 000 követője van, ebből 40 000 helyi lakos. Ez az itt élőknek majdnem a fele.
Változott-e a sokszínűség megítélése az emberek körében? Várja, hogy ez bekövetkezik?
Nem mondanám. Azt hiszem, Southport egyik erőssége, hogy tengerparti üdülőváros. Örömmel fogadjuk az embereket bárhonnan. Ez egy olyan város, ahol vannak templomok, mecset és zsinagóga. Évente megrendezzük a Pride of Sefton rendezvényt, ahol díjakat adunk át a közösségünkből és az iskolákból származó embereknek. A Holy Trinity iskolában például a gyerekek 27 különböző nyelven beszélnek. Erre nagyon büszkék vagyunk Southportban.
Itt mindig segítünk egymásnak. Mondok egy példát: múlt szerdán huligánok megtámadtak egy helyi mecsetet. Már másnap reggel hat órakor ott voltak az emberek, hogy helyrehozzák a károkat. Southportban is volt egy üzlet, amelyet kifosztottak és megrongáltak, és az emberek közösen dolgoztak a helyreállításán. Olyan érzés, mintha mindannyian szomszédok lennénk. Ez csak a mi mecsetünk. Senki sem tehet kárt benne. Tehát az emberek nagyon szívesen jöttek segíteni.
