„Soha nem lesz NATO-küldetés.” Nagy-Britannia szövetségeseivel együttműködve nyitja meg a Hormuzi-szorost
Nagy-Britannia szövetségeseivel együttműködve dolgozik a Hormuzi-szoros megnyitásának tervén – jelentette ki hétfőn Keir Starmer miniszterelnök.
Hozzátette azonban, hogy a megnyitásra irányuló erőfeszítések nem lesznek NATO-küldetések. Ezzel Donald Trump amerikai elnök szavaira reagált, aki szerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére „nagyon rossz jövő” vár, ha a szövetségesek nem vesznek részt a szorosban való hajózás biztosításában.
Starmer mindazonáltal hangsúlyozta, hogy továbbra is jó a kapcsolata Trumppal. A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia nem fog háborúba keveredni Iránnal.
– mondta Starmer, aki szerint Nagy-Britannia európai szövetségeseivel, az Egyesült Államokkal és az Öböl-menti országokkal együttműködve nyitja meg a Hormuzi-szorost.
A brit miniszterelnök 53 millió font segélyt is bejelentett a legkiszolgáltatottabb, fűtőolajra támaszkodó háztartások számára. Hangsúlyozta, hogy nem engedi, hogy az energiaszolgáltató vállalatok profitáljanak az emberek nehéz helyzetéből.
Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn sajtótájékoztatóján a közel-keleti feszültségek csökkentésére szólított fel, miután megbeszéléseket folytatott lett kollégájával, Andris Sprūdsszal, de többször is hangsúlyozta, hogy az iráni háború nem az Észak-atlanti Szövetség háborúja, és hogy nem a NATO kezdte.
– mondta Pistorius. Hangsúlyozta, hogy az Irán elleni háborút az Egyesült Államok és Izrael indította február végén anélkül, hogy előzetesen konzultált volna a NATO-partnerekkel.
– tette hozzá a német miniszter. Berlin azonban osztja az amerikai-izraeli művelet céljait – mondta.
Az Egyesült Államok és Izrael kijelentette, hogy az Irán elleni háború célja az ország katonai nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjának megakadályozása. Pistorius azt is mondta, hogy az európai NATO-tagok számára rendelkezésre álló kevés hadihajó nem lenne képes azt biztosítani, amit egy erős amerikai haditengerészet nem tud.
A Hormuzi-szorosban a forgalmat megbénította az Irán elleni amerikai-izraeli támadások által kiváltott konfliktus, amely az olajárak jelentős emelkedéséhez vezetett. A világ olaj- és gázkészleteinek körülbelül egyötöde halad át általában a szoroson.
Johann Wadephul német külügyminiszter is reagált Trump fenyegetéseire, mondván, hogy nem látja a NATO szerepét a szoros blokádjának feloldásában.
Lars Lökke Rasmussen dán külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Dánia megvitatja a szoros megnyitásához nyújtott esetleges segítséget.
– mondta Rasmussen újságíróknak az EU külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozója előtt.
– tette hozzá.
