Robert C. Castel: Őrségváltás zajlik az arab világban
Az egyiptomi békecsúcs megmutatta, hogy a Közel-Keleten a nagy államok helyett a súlypont egyre inkább áttevődött a kicsi, de nagyon gazdag, nagyon agilis Öböl-menti emírségekre - állítja Robert C. Castel, aki szerint világszerte átalakulóban vannak a nagyhatalmi és a középhatalmi lét ismérvei. Az Izraelben élő biztonságpolitikai elemzőt arról is kérdeztük, mennyire lehet tartós az amerikai közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet a Gázai övezetben.
Trump elnök közreműködésével sikerült kimunkálni a tűzszünetet Izrael és a Hamász között. Az elmúlt napokban azonban ismét összecsapásokról érkeztek hírek. Máris felborult a megállapodás?
Minden tűzszünetnek két komponense van. Egy katonai - az, hogy nem lövünk egymásra és a politikai - miben egyeztünk meg amellett, hogy nem lövünk egymásra. Ameddig van politikai szándék a tűzszünet fenntartására, addig az, hogy néha lőnek egymásra a felek önmagában nem fogja megállítani a tűzszünetet. Az, hogy a tűzszünet folytatódjon, elsősorban politikai és nem katonai kérdés.
Az orosz-ukrán konfliktus 2014-től 2022-ig klasszikus példája ennek.
Mi a helyzet most a Gázai övezetben?
A Gázai övezetben igen érdekes helyzet állt elő. A politikai rendezés első fokozatban meghatározott feltételeit a Hamász még nem teljesítette, de ennek ellenére már elindult a második fokozat megvalósítása.
Azt látjuk, ezek a feltételek úgy rakódnak egymásra, mint a földtörténeti rétegek, és ha jön egy földrengés, felborítja őket. A Trump-féle béketerv pontjai talán megvalósulnak, de nem abban a sorrendben, ahogy azt a terv előirányozta.
Egyiptomban amerikai közvetítéssel egy asztal mellé ültek a térség hatalmai. Joggal tartják az elemzők a békecsúcsot korszakos eseménynek?
Azt, hogy mennyire volt korszakos esemény az októberi sarm es-sejki békekonferencia, csak a történelem tudja majd megválaszolni. Lehet, utólag úgy fogunk visszatekinteni erre a konferenciára, mint ahol őrségváltás történt az arab világban.
Átalakulóban van a nagyhatalmi és a középhatalmi lét meghatározása. A nagyhatalmisághoz hagyományosan egy nagy ország kellett, jelentős népességgel, nagy gazdasággal. Most pedig előtérbe kerülnek a kisebb, de nagyon agilis “tigrisek”.
Trump sikeres békeközvetítőként a globális riválisoknak is üzent. Mennyire erősíti mindez az Egyesült Államok pozícióit a térségben?
2023 októbere, a Hamász Izrael elleni támadása előtt a kínai diplomáciai és gazdasági befolyás a Közel-Keleten igen erős volt és Szíriában az oroszoknak is erős pozíciói voltak.
A kínai kezdeményezés a szaúdi-iráni kapcsolatok rendezésére megfeneklett. A diplomáciai folyamatokat a Közel-Keleten láthatóan nem Kína, hanem az Egyesült Államok irányítja. Nekem úgy tűnik, az a diplomáciai ék, amelyet 2023 októbere előtt Pekingnek sikerült bevernie a régióban, eltűnőben van. Jelenleg az Egyesült Államok teljes hegemón szerepet gyakorol.
Hogyan befolyásolja ez Izrael helyzetét?
Egyrészt ez egy jó hír Izraelnek. Mindig fel kell tennünk a kérdést, mi történne most a világban, ha Kamala Harris lenne az Egyesült Államok elnöke. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és nem az izraeli miniszterelnök, vagyis az Egyesült Államok érdekeit helyezi előtérbe.
Mennyire lehet tartós a most körvonalazódó - nevezzük így - Pax Americana a Közel-Keleten?
Nem gondolom, hogy a mostani rendezésnek az lenne mércéje, hogy örökké tart-e.
Látjuk, hogy 2023 októberében ugyan kitört a háború, de az ábrahámi egyezmények túlélték a konfliktust. Minden nap, amely ebben a folyamatban telik, pozitív fejlemény.
