Robert C. Castel: Izrael befejezi, amit elkezdett, napokon belül megrogyhat az iráni rezsim
Milyen katonai és politikai céljai vannak Izraelnek? Fenyeget-e a konfliktus kiszélesedése? Mikorra érhetnek véget a harcok? Hogyan hat mindez az ukrajnai háborúra? Robert C. Castel biztonságpolitikai elemzőt az Irán elleni izraeli támadás okairól és következményeiről kérdeztük.
Ha jól tudom, Magyarországon érte a háború kitörése és a légtérzár miatt nem tud hazarepülni...
Igen, miközben én süttetem a hasam a békés Európában, a gyermekeim ott vannak a háborúban. Ez nem egy jó érzés, de hála Istennek, mindannyian jól vannak.
Amikor legutóbb a világ legforróbb konfliktusgócairól beszélgettünk, szóba került, hogy érlelődik egy szélesebb körű összecsapás Izrael és Irán között. Miért éppen most döntött a zsidó állam a támadás mellett?
Több okot is látok. Az iráni atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram két olyan súlyos ok, amely kényszerpályára állította a két államot. Valamikor ennek a háborúnak be kellett következnie, hiszen mindkét program halálos fenyegetést jelent Izraelre.
Irán ezzel nyílt háborús helyzetet teremtett, ha valaki nagyon formalista akar lenni, akkor kimondhatja, gyakorlatilag Irán volt a provokatőr, ők kezdték ezt a háborút. A harmadik ok pedig az amerikai-iráni tárgyalások kudarca. Trump elnök hatvan napot adott Iránnak, hogy aláírja a megállapodást az Egyesült Államokkal, ez nem történt meg. A hatvanegyedik napon kitört a háború.
A múlt péntek óta tartó támadássorozat láthatóan felkészületlenül érte Teheránt. Teljesültek a csapásokkal Izrael céljai?
Azt hiszem, ez a háború messze az elvárások fölött halad előre. Ki gondolta volna, hogy azokat a trükköket, amelyeket Izrael bevetett a Hizbollah ellen, képes lesz megtenni Irán ellenében is. Sikerült megsemmisíteni az iráni legfelsőbb katonai vezetést, az atomprogramban dolgozó 13 vagy 14 tudóst. Az iráni légierő gépei fel sem tudtak emelkedni, a légvédelmüket gyakorlatilag sikerült felszámolni.
Ráadásul az erőviszonyok Izrael és Irán között, ha a két ország lakosságszámát vagy a méretét tekintjük, teljesen mások.
Miközben sokan, éppen a látványos izraeli sikerek miatt, a háború gyors lezárására számítanak, olvasni olyan értékeléseket, hogy az iráni atomprogram felszámolása csak részben történt meg. Ebből az következik, hogy a harcok elhúzódhatnak?
Szerintem van ezzel kapcsolatban egy közkeletű tévedés. Izrael háborút indított Irán ellen, nem azért indította a csapásokat, hogy lebombázzon egy-egy létesítményt. Izrael célja most az, hogy teljesen megsemmisítse az iráni légvédelmet, és elhárítsa a fenyegetést, amit a ballisztikus rakéták jelentenek.
Azt gondolom, Izraelnek ezt a háborút végig kell vinni, meg kell buktatni az iráni rendszert, és akkor biztosak lehetünk benne, hogy az atomprogram nem fog újraéledni öt-tíz éven belül.
Ha szigorúan vesszük, még Izrael másik feltétele sem teljesült, hiszen Irán a ballisztikus rakétáival továbbra is képes veszélyeztetni a zsidó államot...
Igen, abszolút. Azt azonban látni kell, hogy a képességeik jelentősen meggyengültek. Amíg tavaly még akár 100 rakétát tudtak egy hullámban indítani, most legfeljebb néhány tucatot.
Abban a pillanatban, amikor ezek a kapacitások is megsemmisülnek és sikerül kiiktatni a légvédelem maradékát, azt sem tartom kizártnak, hogy Izrael szárazföldi csapatokat fog bevetni a föld alatti bunkerekben elrejtett iráni atomlétesítmények ellen.
Számíthat-e Irán a jelenlegi helyzetben külső segítségre?
Nem látok olyan hatalmat, amelyik érdemben beavatkozna a konfliktusba Irán oldalán. Oroszország mélyen bele van süppedve az ukrajnai háborúba, minden eszközére szüksége van. Kína az elmúlt években látványosan felfegyverezte Pakisztánt, Teheránnak ehhez képest szinte semmit nem adott.
Azzal lehet számolni, hogy az Egyesült Államok visszafogja Izraelt?
Nem tartom kizártnak, ha Irán az Egyesült Államok minden feltételét teljesíti, akkor Washington hajlandó lenne megegyezni Teheránnal. Azt viszont nem látom, hogy egy ilyen megalázó megállapodást hogyan élne túl az iráni rezsim.
Az iráni rezsim bukása persze nem lenne baj, jöhet talán valami jobb helyette. Legjobb lenne, ha visszatérne az 1979-ben megbuktatott monarchia. Persze a Közel-Keleten rossz forgatókönyvekből sosincs hiány, bekövetkezhet Irán széthullása is, vagy akár egy katonai hatalomátvétel, amely az ajatollahoknál is ellenségesebb rezsim kialakulásához vezethetne. Szerintem a háború egyelőre folytatódni fog, de sokkal rövidebb lesz, mint esetleg gondolhattuk volna, mert az iráni rezsim meg fog roggyanni, akár egy héten belül.
Iránnak van még egy ütőkártyája, a Hormuzi-szoros lezárása. Ezzel valóban oda tud csapni a világgazdaságnak?
Ez az egyetlen dolog, ami miatt Kína megmozdulhat. Peking nem attól fél, hogy Irántól nem kapja meg az olajat, a szükségleteinek csak mintegy tíz százalékát szerzi be a perzsa államtól.
Peking kénytelen lenne jóval drágábban vásárolni az energiahordozókat, az oroszországi vezetékek csak egy fix kapacitást biztosítanak, amely nem bővíthető azonnal.
Az olajárak már így is megugrottak, amiből Oroszország is profitál. Viszont Teherán Moszkva regionális szövetségese, vagyis aligha érdekük Irán veresége.
Van itt egy óriási paradoxon.
Azt hiszem, Iránban is kiürültek a raktárak, Oroszországnak nem jelent nagyobb hátrányt, ha nem tudnak utánpótlást szállítani. Moszkva a kiesést valamilyen szinten pótolni tudja Észak-Koreából.
Innen Európából nézve sokakat foglalkoztat, a háború következtében mennyire fenyeget a terrorizmus erősödése Izraelben és a világ más országaiban?
Azt hiszem, a terrorfenyegetés mindenképpen megnőtt. Az Egyesült Államok már nem a világ csendőre, a nagyhatalmak láthatóan egymással vannak elfoglalva, befagyott konfliktusok sora kezd kiolvadni. Vannak olyan biztonsági fenyegetések, amelyek messze a terrorizmus szintje fölött vannak, és ezek foglalkoztatják a hírszerző szolgálatokat és a hadseregeket. Pontosan emiatt nagy a veszély, hogy a háborúk árnyékában erősödhet a terrorfenyegetés.
