Minek köszönhető az erdélyi magyar párt átütő sikere? Pataky Istvánt kérdeztük
A romániai magyarságnak az elkövetkező kormányzati ciklusban a parlamenti mellett elképzelhető, hogy kormányzati képviselete is lesz. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6,4 százalékos eredményt ért el a vasárnapi parlamenti választáson. A magyar pártra 240 ezerrel többen szavaztak, mint a legutóbbi választáson! Pataky Istvánnal, a maszol.ro főszerkesztő helyettesével az 590 ezer szavazat súlyáról, és a román szélsőjobb előretöréséről beszélgettünk.
Romániában a rendszerváltás óta eltelt időszakban, de akár az elmúlt években is láthattunk példákat viharos kormányzati működésre. A politikai rendszer stabilitása szempontjából hogy értékelné a hétvégi választást?
Romániára a korábbiakban jellemző volt a politikai rendszer instabilitása, bár az elmúlt két év kivétel volt ez alól. Ennek lesz most vége szerintem. A legnagyobb esély arra mutatkozik, hogy négypárti koalíció alakul. A jelenlegi, két meggyengült kormánypárt, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) és a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), és negyedikként az RMDSZ csatlakozhat. Így lesz meg a magabiztos többség az ultranacionalista táborral szemben, ahol a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a vezető a maga 18 százalékával, mellette a belőle kivált két kisebb párt, az SOS Romania (7,6%) és a Fiatal Emberek Pártja (POT) (6,3%). A nacionalisták tehát 30 százalék felett vannak, ami elég magas szám. Velük fog szemben állni ez a négypárti koalíció. Ebben valószínűleg óriási viták lesznek. Korábban a PNL és az USR már kormányzott együtt, akkor elég hamar szakítás lett belőle. A PSD és az USR között még inkább mély a szakadék. Mindez garantálja az instabilitást. Természetesen még az is kérdéses, ki nyeri az elnökválasztás második fordulóját vasárnap.
Hét párt jutott a parlamentbe, köztük több kisebb párt is. Kívülről ez olyan olaszosnak tűnhet. Mennyire általános ez a romániai politikai rendszerben?
Volt már ennél fragmentáltabb parlament is. A probléma inkább az, hogy azok között, akik a többséget fogják alkotni, óriási viták várhatók. A másik oldalon sem lesz teljes az egység, az ultranacionalista táborban is veszekedések várhatók, mivel a két kisebb párt is az AUR-ból vált ki korábban.
Személyi viták vagy ideológiai kérdések miatt?
Mindkét esetben személyeskedés állt a háttérben, nem ideológiai okok. Ezek a pártok most egyébként, az európai trendnek megfelelően szuverenistaként határozzák meg önmagukat, viszont elég alacsony színvonalon. Az AUR például olyan, mint egy gyengébb kiadású Szlovák Nemzeti Párt. Persze vannak benne értelmiségiek is, de nem ők a dominánsak. A párt elsősorban botránypolitizálást folytat.
A politikában általában igaz, hogy aki kormányoz, az erodálódik is, de mi állhat a szociáldemokraták és a liberálisok visszaesése mögött? A PSD 2020-hoz képest 7, míg a PNL 11,5 százaléknyi szavazót vesztett.
Ciucănak olykor érezhetően nehezére esett még mondatokat is megfogalmazni. Nemhogy gondolatokat vagy jövőképet. Egyszerűn a beszéd is problémát jelentett neki. Hiányzott a karizma, hiányzott a jó kommunikáció. A kormányzás egyébként olyan volt, amilyen, a gazdasági helyzet nem feltétlenül rózsás, de nem is drámai. Tehát nem elsősorban gazdasági okok vezettek a népszerűségvesztéshez. Több felmérés is megmutatta, hogy az emberek erősebb vezetőket akarnak, bátrabb fellépést nemzetközi szinten, és határozottabb román érdekérvényesítést az Európai Unióban. A leköszönő kormány nem tudott az emberek nyelvén beszélni, nem értette meg, mi az emberek problémája. Számomra voltaképpen az a meglepő, hogy ezek a pártok csak ennyivel kaptak kevesebb szavazatot.
Vasárnap megtudtuk, mi a lakosság 52 százalékának a véleménye, de mi a helyzet a maradék 48 százalékkal, akik nem járultak az urnákhoz? Romániában tartósan 50 százalék körül van a választási részvétel.
Az országban életvitelszerűen tartózkodók körében tehát jóval magasabb volt a részvétel. A távolmaradás egyik oka lehet, hogy a felmérésekben a román politikai intézmények a leginkább elutasítottak, a parlament, az elnöki hivatal rendre hátul kullog, miközben tartósan a legmegbízhatóbbnak az ortodox egyházat, a hadsereget, a rendőrséget tartja a lakosság. Tehát az, hogy most ennyien elmentek szavazni, ez egyfajta érzelmi felbuzdulásnak tekinthető, és tulajdonképpen meglepő is.
Az RMDSZ 6,4 százalékos támogatottságot ért el, 590 ezer szavazatot kapott, miközben jelentősen növelni tudta a támogatottságát, 240 ezerrel többen szavaztak a magyar pártra, mint a legutóbbi választáson. Hogyan tekintsünk erre az eredményre az RMDSZ eddigi választási eredményeinek kontextusában?
Az eredmény nagyon jónak mondható. Az RMDSZ-nél minden választásnál voltak félelmek, hogy meglesz-e az öt százalékos küszöb. Ez most is érezhető volt. Az én környezetemben is olyan emberek érdeklődtek arról, hogy hol kell szavazni, akik korábban soha nem szavaztak, vagy nagyon régen szavaztak.
Kelemen Hunor is kiemelkedően jól kampányolt, szinte a hátán vitte a fő kampányt. Mindenhol erős volt. A közösségi médiában, a magyar sajtóban, a román sajtóban. Emellett házról házra járva is kampányoltak vidéken. Ezt az RMDSZ mellett csak a szociáldemokraták csinálják. Főként Székelyföldön, ahol az önkormányzatokban erős a párt, a polgármesterek keményen beleálltak a kampányba. Az RMDSZ jelenléte országos szinten olyan erős volt, mint a nagy román pártoké.
A nacionalista fenyegetés mellett milyen egyéb kampányüzenetek voltak még?
Hát, ebben a kampányban ez volt az első, a második és a harmadik is. Ez volt a fókuszban, ezért volt hatékony. Az volt a fő üzenet, hogy ott kell lenni, mert ha mi nem vagyunk ott, akkor senki más nem védi meg a magyarságot. Liberális oldalról érkezett is bírálat az RMDSZ részére, hogy ez egy Budapestről átvett, egyébként is inkorrekt kampány, nem kell ennyire félni stb. De most már mindenki beláthatja, hogy ennek volt reális alapja, a három nacionalista párt több mint harminc százalékos támogatást kapott, ami elképesztő arány. Most nem nyert az AUR, de közel volt hozzá. A fő kampányszlogen a józan észre való hivatkozás volt. A román politikában az RMDSZ mindig ezt képviselte. Az is mozgósító erővel bírt, amikor megérkezett az elnökválasztás első fordulójának eredménye.
A választást követően hogyan változnak a kisebbségi magyar érdekérvényesítés lehetőségei?
Egy kormánypárt sokkal hatékonyabban tud lobbizni. Vagy nézzünk egy konkrét esetet a közelmúltból. A Mentsétek Meg Romániát Szövetség a közelmúltban előállt egy közigazgatási reformtervvel. Át szerették volna rajzolni a megyéket, nagyobb megyéket hozva létre, a kisebb városok városi státuszát megszüntették volna. Az RMDSZ egyértelműen ez ellen volt, mert ez a magyar településeket és megyéket is érintette volna. Az RMDSZ kérésére a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) visszavonta a közigazgatási átszervezésre irányuló tervezetét, amelyet korábban a parlamentben iktatott. De ha nem így lett volna, az ilyen törekvéseket meg lehet gátolni, ha a magyar párt kulcsfontosságú tagja a koalíciónak. Tehát nemcsak az a fontos, hogy ott legyen, hanem hogy fontos tagja legyen, mert szükség van rá a stabil többséghez. Annak, hogy bővítsük a jogokat, a politikai környezet már régóta nem kedvez. De ha marad a jelenlegi állapot, és sikerül visszaverni az ilyen-olyan próbálkozásokat, az kisebbségi szempontból nem egy rossz dolog.
