Rendőrökre és újságírókra támadtak oltásellenes tüntetők Németországban
Zavargásokba torkollt a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások és a tervezett kötelező oltást ellenzők számos tüntetése Németországban a hétvégén, több demonstráción rendőrökre és újságírókra támadtak.
Vasárnap este a bajorországi Schweinfurtban egy kezdetben békés tüntetésen
a résztvevők rendőrökre támadtak és megpróbáltak felgyújtani egy rendőrautót.
Tíz embert őrizetbe vettek.
A Türingia tartományi Gothában egy nem bejelentett vasárnapi demonstráción ugyancsak rendőrökre támadtak, a szászországi Bennewitz-ben pedig két újságíróra is rárontottak a rendőrség közleményében szélsőjobboldaliként jellemzett tüntetők, akik két rendőrt is megsebesítettek.
A türingiai Greiz-ben egy szombati tüntetésen szabadultak el az indulatok,
az összecsapásban 14 rendőr sebesült meg.
Az utóbbi napokban egyre több hasonló esetről számolnak be a hatóságok. Az incidensek többnyire az ország keleti részén, az egykori NDK területén fordulnak elő, és elsősorban azokban a térségekben, amelyekben alacsony az átoltottság, főleg Szászországban és Türingiában.
Előfordulnak nem erőszakos,
de széles körben megfélemlítésként, elfogadhatatlan nyomásgyakorlásként értelmezett megmozdulások is.
Országszerte felháborodást keltett például a Szászország tartományi egészségügyi minisztere, Petra Köpping grimmai otthona előtt a napokban tartott fáklyás felvonulás.
Az egyik leginkább elismert német terrorizmus-szakértő, Peter Neumann, a londoni King's College tudományegyetem kutatója szerint
nem lehet kizárni, hogy a járványlassító intézkedéseket és a tervezett általános oltási kötelezettséget elutasító körök még tovább radikalizálódnak.
Eddig is történtek már "összetettebb támadások", például a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) egyik berlini épülete és klinikák, oltóközpontok ellen.
Az viszont új jelenség, hogy ezek a csoportosulások a jogos ellenállás képviselőiként tekintenek magukra, ami a terrorizmus előszobája. Így előfordulhat, hogy néhány hónap múlva valóban terrorista akciók sorozatáról kell beszélnünk - mondta Peter Neumann a Bild című lap hírtelevíziójának.
A német politika első vonalában fokozódó aggodalommal szemlélik e fejleményt. A koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezését szolgáló erőfeszítések elleni tiltakozás érezhetően radikalizálódik, és ez egyértelműen veszélyezteti demokráciánkat - nyilatkozta a ZDF országos közszolgálati televíziónak Bärbel Bas, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke.
Szerinte sürgősen lépni kell,
mindenekelőtt be kell tiltani a politikusok otthona elé szervezett demonstrációkat, és erősíteni kell a tüntetők szerveződésének fórumán, a Telegram üzenetküldő alkalmazáson áramló adatok ellenőrzését.
Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke szerint az a legfontosabb, hogy ne adjuk át az utcát a radikálisoknak, akik közül sokan valójában nem is a koronavírus elleni védekezést vagy az oltási kötelezettséget kifogásolják, hanem felhasználják az ügyet a társadalom megosztására. Ezt nem szabad eltűrni,
a társadalomnak és az államnak szembe kell szállnia a megosztókkal és agitátorokkal, mert végső soron nemcsak a politikusokat, hanem mindannyiunkat fenyegetnek
- mondta a tartományi kormányfő a Bildnek.
A szövetségi kormány adatai szerint
az oltási kampány december eleje óta felgyorsult. Az utóbbi hét napon négyszer is meghaladta az egymilliót a naponta beadott oltások száma.
Így már a német lakosság 69,6 százaléka 57,9 millió ember rendelkezik teljes oltással az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen. Legalább egy adag oltást 72,6 százalék 60,4 millió ember kapott. Az emlékeztető oltást a németek 23,8 százaléka ,19,8 millió ember kapta meg.
Az oltatlanok 22,8 millióan vannak, a lakosság 27,4 százalékát teszik ki. Közülük azonban 4 millióan a lakosság 4,8 százaléka ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.
