Putyin kétmillió fölé hizlalná az orosz haderőt
Még alig száradt meg rajta a pecsét, máris elöntötte az orosz közösségi médiát: Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a rendeletet, mellyel 2,04 milliósra emelné a hadsereg létszámát.
Ha csak ennyi információnak lennénk a birtokában, akár azt is gondolhatnánk, biztosan szorult helyzetükben kapkodnak az oroszok. Az "ukáz" negyedik pontjában azonban világosan ott áll, az a jövő év januárjától hatályos.
Oroszország legutóbb 2017-ben szabályozta a haderő létszámát, ekkor azt 1 902 758-ban állapították meg, ebből 1 013 628 volt az aktív állomány. Most 137 ezerrel emelik a létszámot, amelyből az aktív katonai állomány 1 150 628 lesz.
A Reuters felhívja rá a figyelmet, Oroszország utoljára a hadjárat első heteiben adott ki adatot a veszteségeiről, ekkor 1351 katona elestét ismerte el. A valós szám ennek sokszorosa lehet. Nyugati becslések szerint a tízszerese, az ukránok szerint azonban 45 ezer katonát öltek vagy sebesítettek meg a háború február 24-ei kezdete óta.
Az International Institute for Strategic Studies szerint év elején Oroszországnak 900 ezer aktív szolgálatot teljesítő katonája volt, a tartalék létszáma pedig 2 millióra tehető.
Dara Massicot, a RAND Corporation think tank elemzője szerint ilyen lépésre akkor szánják el magukat, ha a vezérkaron belül a jövőre vonatkozó stratégiai előrejelzések borúsak, vagy ha hosszabb távú konfliktus vagy projekt van a fejében (t.i. Putyinnak).
A Moscow Times sajtóértesülésekre hivatkozva azt írja, egyes orosz tábornokok szerint az ukrajnai háború még évekig eltarthat. Ez tehát mindenképp indokolhatja a fegyveres erők létszámának növelését.
Oroszország következetesen azt állítja, az ukrajnai "különleges hadműveletben" csak szerződéses katonák vesznek részt, és nem végez széleskörű mozgósítást. A kormányzati dokumentumokban ennek hivatalosan valóban nincs nyoma, ám az olyan információk, mely szerint a hivatalosan nem létező Wagner-csoport a börtönökben toboroz, arra enged következtetni, hogy a keretet fel kell tölteni.
Az orosz hadsereget szerződéses és sorköteles katonák egyaránt alkotják. Tavasszal 134 500 hadköteles vonult be, őszre pedig 127 500 "regruta" bevonulását rendelték el. Az elmúlt években a Kreml az önkéntes szerződéses katonák arányának növelésére törekedett. A katonai pálya nem bizonyosan vonzó mindenki számára, de a hátrányosabb helyzetű régiókban a rendszeresen érkező illetmény hatására többen választják ezt.
A Telegraph meg is jegyzi, nyugati elemzők szerint a toborzás főleg a szegényebb régió nem szláv kisebbségei körében volt intenzív, hogy az orosz politikai és gazdasági erőközpontokban elkerüljék az elégedetlenség terjedését a lakosság körében.
Vannak persze olyan hangok is, amelyek szerint nem lehet elkerülni az általános mozgósítást. Az oroszok az ukrajnai hadműveletekben nagyban támaszkodnak a Wagner-csoportra. A zsoldosok gyakran fogalmaznak meg a hivatalostól eltérő véleményt. Bírálták például a Kígyó-sziget feladását is.
Amikor az orosz Állami Duma nem rendelt el mozgósítást, karcos hangú Telegram-posztban bírálták a döntést.
Vologyin (Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke – a szerk. megj.) mindegy, mit beszél – írták akkor. "Vagy mozgósítás lesz, vagy elveszítjük a háborút. Ukrajna legyőzéséhez 600-800 ezer emberre vagy szükség. Aki azt mondja, hogy a modern háborúban nem kell sok katona, egyszerűen butaságokat beszél. Bárhol is legyenek a precíziós fegyverek, csak a gyalogság megy előre." Úgy látszik, ezt már a Kremlben is kezdik belátni...
