Oroszország atomerőművet épít az űrben
Oroszország több évvel megelőzi vetélytársait a nukleáris űrerőművi technológiák fejlesztésében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az űripar fejlesztésével foglalkozó online tanácskozáson.
- mondta Putyin.
Az Interfax hírügynökség háttérösszeállítása szerint
Oroszországban 2010-ben kezdődött meg a megawattosztályú atomerőművi blokk fejlesztése, amellyel a tervek szerint egy holdi és mélyűri kutatásra tervezett orbitális vontatóhajón fognak alkalmazni.
A fejlesztést a Keldis Központ végzi. A berendezést eredetileg 2015-re tervezték megépíteni, a vontató első repülését pedig 2018-ra, de a határidőt többször is kitolták.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója 2020 decemberében bejelentette, hogy az orosz orbitális atomerőmű neve Zevsz (Zeusz) lesz, és hogy az orosz űrhajók és űrállomások ilyen berendezésekkel szerelhetik fel. Idén májusban Alekszandr Blosenko, a Roszkozmosz fejlesztési programokért és tudományért felelős ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az orbitális atomerőmű segítségével végrehajtandó első indítás 2030-ra várható.
- mondta Rogozin.
Blosenko tavaly decemberben arról közölte, hogy a Roszkoszmosz a Nuklon elnevezésű újrafelhasználható, nukleáris meghajtású űr-vontatóhajó projektjén dolgozik. Az elképzelés szerint
és már a szonda első indítása teljes értékű tudományos küldetéssé válik.
A Roszkoszmosz az Avangard konstruktőrirodával szerződött le a Nuklon komplexum nukleáris erőművi egységgel ellátott előzetes tervének kifejlesztéséről. A munkálatokat, amelyekre 4,17 milliárd rubelt fordítanak, 2022. november 15-ig kell befejezni. A közbeszerzési portál szerint a fejlesztés alatt álló űrkomplexumot ásványi anyagok keresésére lehetne használni a Holdon és más bolygókon.
Az Interfax emlékeztetett rá, hogy az atomenergiát már alkalmazták a világűrben: a Szovjetunióban 1970 és 1988 között 32 űrhajót indított útnak termoelektromos atomenergia-egységgel. 1960 és 1980 között kifejlesztettek egy nukleáris rakétahajtóművet, amelyet kipróbáltak a Szemipalatyinszki tesztpályán.
Putyin egyébként a szerdai tanácskozáson lehetségesnek nevezte a Nemzetközi Űrállomás 2024 utáni használatát, amellett, hogy az orosz szakemberek már egy saját szolgálati orbitális állomás létrehozására vonatkozó elképzeléseken dolgoznak. Az elnök feladatként nevezte meg a rakétaindítások megbízhatóságának megőrzését. Mint mondta,
Oroszország tavaly 17, idén pedig 15 hordozórakétát indított, amivel vezető helyen áll ezen a téren.
Ugyancsak hangsúlyozta az újgenerációs hordozórakéták kifejlesztésének fontosságát.