Optimista a svéd miniszterelnök, esélyesnek látja a NATO-csatlakozást
Továbbra is lát esélyt Svédország NATO-csatlakozására a skandináv ország miniszterelnöke, aki a svéd kormány és Ankara között a csatlakozással kapcsolatosan zajló viták közepette adott interjút csütörtökön a TT svéd hírügynökségnek.
Ulf Kristersson kiemelte:
Recep Tayyip Erdogan török elnök „sosem azt mondta, hogy bezárult minden ajtó”
és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben Ankarára a NATO-tagországok nagy része is nyomást gyakorolhat. Mindazonáltal hangsúlyozta: „a török fél döntését csakis Törökország hozhatja meg”.
Bár a kormányfő nem említette a csatlakozás várható időpontját, leszögezte: nagyon rossz lenne a svéd nemzetbiztonság számára, „ha a szükségesnél hosszabb időt venne igénybe”.
Hozzátette azt is, hogy
minden a feszültségek elsimításán múlik,
kiemelve, hogy
bármikor kész találkozni Erdogannal.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont csütörtökön azt mondta, jelenleg nem látja értelmét török-svéd-finn háromoldalú találkozónak, újságírók előtt pedig leszögezte,
Ankara „konkrét lépéseket” vár Stockholmtól, bár részletekre nem tért ki.
Erdogan a hét elején azt mondta, Svédország nem számíthat Ankara támogatására a csatlakozással kapcsolatban, miután Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt szombaton egy dán aktivista, Rasmus Paludan vezetésével elégették az iszlám vallás szent könyvét, a Koránt.
Svédország - Finnországgal közösen - Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kérte felvételét a transzatlanti katonai-politikai szövetségbe. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia.
A török kormány a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.
