Nem jutott döntésre a gazdag nemzetek klubja
A G7 vezetőinek hat tagja megvitatta az orosz-ukrán háború és az izraeli-iráni konfliktus kérdését, de nem sikerült jelentős megállapodásra jutniuk ezekben és számos más fontos kérdésben.
A Kanadában rendezett csúcstalálkozónak az volt a célja, hogy bemutassa, hogyan alakíthatja továbbra is a gazdag nemzetek klubja a globális politikát Donald Trump amerikai elnök tervezettnél korábbi távozása ellenére.
A keddi záróülésen a házigazda Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz, valamint brit, francia, német, olasz és japán kollégáihoz csatlakozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár. A hat ország vezetője megállapodott abban, hogy közösen fognak küzdeni az olyan, úgymond "nem piaci gyakorlatok" ellen, amelyek veszélyeztethetik a kritikus ásványokhoz való globális hozzáférést. Ígéretet tettek arra is, hogy
korlátozzák a mesterséges intelligencia munkahelyekre és környezetre gyakorolt negatív hatásait, miközben továbbra is kiaknázzák a technológiai forradalom lehetőségeit.
Az ukrajnai konfliktusról nem adtak ki közös nyilatkozatot. Volodimir Zelenszkij részben azzal a reménnyel utazott a csúcsértekezletre, hogy ott személyesen egyeztethet Donald Trumppal. Erre végül nem került sor, miután az amerikai elnök a tervezettnél korábban elutazott a találkozó helyszínéről, amit hivatalosan a közel-keleti rendkívüli helyzettel indokoltak.
A házigazda kanadai miniszterelnök nyilatkozatában azonban úgy fogalmazott, hogy a G7-csoport tagjai támogatják Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai igazságos és tartós béke megteremtése érdekében.
A közlemény megjegyezte továbbá, hogy a G7-országok vezetői fokozni akarják a nyomást Oroszországra, többek között pénzügyi szankciók révén. Mark Carney kanadai miniszterelnök nyilatkozata szerint a G7-ek tárgyalásain szó volt a humanitárius segélyek Gázába történő akadálytalan eljuttatásának, az összes túsz szabadon bocsátásának, valamint az azonnali és állandó tűzszünetnek a kérdéséről is.
A G7-ek vezetői hangsúlyozták a Kínával fenntartott konstruktív és stabil kapcsolatok fontosságát. Felszólították ugyanakkor, hogy "tartózkodjon a piaci egyensúly torzításától, reagáljon a globális kihívásokra, és mozdítsa elő a nemzetközi békét és biztonságot." Aggodalmukat fejezték ki továbbá Kína által a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren folytatott destabilizáló tevékenységként értelmezett lépéseivel kapcsolatban, és a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fenntartására szólítottak fel.
