Mutatjuk, milyen feltételeket támaszt Ukrajnával szemben az Európai Bizottság
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken bejelentette, az EB javasolni fogja, hogy Ukrajna kapja meg az EU-tagjelölti státuszt. Időközben kiderült néhány érdekes részlet is azokról a feltételekről, amelyeknek Kijevnek meg kell felelnie ahhoz, hogy az Unió teljes jogú tagja lehessen.
Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatója közösségi oldalán közzétett posztjában gyűjtötte össze a döntés legfontosabb részleteit.
Úgy tudni, a tagjelöltségről végleges döntést jövő héten az EU állam- és kormányfői hozhatnak.
Bár von der Leyen azt mondja, Ukrajna az elvárások 70%-át már most beépítette a jogrendjébe, van akad azért néhány terület, ahol helye van a fejlődésnek. Kosztur Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Iroda vezetőjének közleménye alapján gyűjtötte össze a legfontosabbakat:
- folytatni kell a megkezdett bírósági reformokat és fokozni a korrupció elleni küzdelmet
- stratégiai tervet kell kidolgozni az ukrán bűnüldöző és rendfenntartó szervek reformjára vonatkozóan
- életbe kell léptetni az "oligarchaellenes" törvényt
- összhangba kell hozni az ukrán sajtótörvényt a vonatkozó európai szabályokkal
- meg kell valósítani a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvénykezés reformját, amelynek kidolgozása jelenleg is folyamatban van a Velencei Bizottság javaslatai alapján.
Ukrajnával együtt hamarosan Moldova is megkaphatja a tagjelölti státuszt, Grúzia hasonló kérelmét azonban egyelőre nem támogatja az Európai Bizottság. Ukrajna, Moldova és Grúzia gyakorlatilag egy időben február-márciusban adta be kérelmét az EU-tagjelölti státuszra.
