2023. december 11., 12:14

Miként látják a nyugati országok, hogy egyre csökken a szerepük a világban?

A cseh sajtóban nem túl gyakran foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, hogyan alakul a nyugati-atlanti világ helyzete a jövőben, ha egyre több gazdaságilag erősödő ország szeretne külön úton járni.

A BRICS országok vezetői 2023-ban: Lula da Silva (brazil), Hszi Csin-ping (kínai), Cyril Ramaphosa (dél-afrikai), Narendra Modi (indiai) elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Vlagyimir Putyin-t képviselve)

Fotó: Wikipédia

Az iRozhlas hírportál most a francia Le Monde napilapban megjelent elemzést ismerteti.

A Hamász Izrael elleni véres támadására adott nemzetközi reakció ismét megmutatta, hogy a világ mennyire megosztott. Ha a nyugati tábor, amelyet India és néhány más állam is támogatott, határozottan elítélte ezt az agressziót, a globális déli országok túlnyomó többsége ugyanakkor nem volt hajlandó az agresszorra mutogatni, és a konfliktus deeszkalációját szorgalmazta szorítkozott - írja a Le Monde.

Az Egyesült Államok, Izrael történelmi szövetségese számára ez súlyos vereséget jelent. De ugyanez az Európai Unió számára is, mert mostani a konfliktus ismét a Nyugat megbélyegzéséhez, ha nem elszigetelődéséhez vezet a világ többi részétől.

Az elmúlt 30 évben az úgynevezett "globális Dél" országainak politikai retorikája a gazdasági globalizáció ellensúlya volt. A közös nyilatkozatok fokozatosan összehozták azokat az országokat, amelyek a közvetlen gazdasági együttműködést részesítik előnyben a Dél-Dél tengelyen, és elutasítják a nyugati tábor álláspontjának való megfelelést.

2011-ben így alakult meg a BRICS gazdasági csoportosulás, amely Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömöríti (a betűszó az öt ország angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.). Három hónappal ezelőtt további hat országgal erősödött meg. Céljuk, hogy geopolitikai és gazdasági befolyásra tegyenek szert, és megkerüljék a mindenható dollárt a nemzetközi kereskedelemben.

A BRICS-et eredetileg az egymás országába való befektetések megkönnyítésére hozták létre, azonban a 2010-es években egyre inkább összetartó geopolitikai tömbbé formálódtak. Kormányaik évente hivatalos csúcstalálkozót tartanak, és részben összehangolják a politikájukat. A BRICS országok közötti kapcsolatok alapelvei a be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyökön fekszenek.

A déli országok dinamikusan akarják érvényesíteni identitásukat, miközben az előnyös gazdasági kapcsolatokból profitálnak"

- mondja Bertrand Badie politológus. Szerinte ezek az országok olyan önérdekeket követnek, amelyek fokozatosan elvezették őket a semlegességtől a több ágazatot érintő külpolitika felé.

A globális Dél például logikusnak tartja, hogy a szuverenitás elve nevében elítélje az ukrajnai orosz inváziót. Ugyanakkor elutasítja az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, amely továbbra is gazdasági partnere marad. Ráadásul a Dél számos országa számára Oroszország megőrizte a Szovjetunió auráját, amely az 1950-es és 1960-as években támogatta a dekolonizációs mozgalmat.

A globális Dél egyik fő vonzereje, hogy vonakodik a "posztnyugatiasodástól". De vajon lehetséges-e a Dél szegény országai számára, hogy modernizálódjanak anélkül, hogy egy ilyen folyamaton keresztülmenjenek? - tesz fel a kérdést a francia napilap.

A Nyugat fogalma évszázadok óta újabb és kellően vonzó formákat ölt. Eleinte a Nyugat felsőbbrendűsége a technológia és a katonaság területére korlátozódott. Az ipari kapitalizmus 19. és 20. századi fejlődésével azonban ez a gazdasági szférára is kiterjedt. Ekkor alakult ki az a három alapvető jellemző, amelyek alapján ma is meghatározzuk a Nyugatot: a demokrácia, a kapitalizmus és a kereszténység.

Az utóbbi időben azonban a Nyugat arca sokak számára elvesztette vonzó és "elbűvölő" képességét. A globális Dél által a globális Északnak címzett szemrehányások között ma a legfontosabb az elitizmussal szembeni ellenérzés, amelyet az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és annak állítólagos világuralomra való törekvése testesít meg.

A Le Monde szerint, ha a világ "elfordul a nyugattól", az nem politikai, hanem demográfiai okokból fog bekövetkezni.

A bolygón ma élő nyolcmilliárd embernek csupán 15 százaléka él nyugati országokban. A 21. század végére az afrikai kontinens az emberiség 40 százalékát fogja képviselni"

- mondja Jean-Joseph Boillot közgazdász, a fejlődő országok szakértője. Hozzáteszi, hogy a déli országok politikai önrendelkezése elsősorban a nyugati világ elutasításán alapul.

A "világ nyugattól való elfordulásának "jelenségével részletesebben is foglalkozik három neves (balliberális) politológus és szociológus - Ivan Krastev, Timothy Garton Ash és Mark Leonard - közelmúltban végzett, 21 nyugati és globális déli országra kiterjedő felmérésében.

Kutatásuk azt mutatja, hogy a gazdag nyugati országok lakói sokkal pesszimistábbak a jövőjüket illetően, mint az indiaiak, az indonézek vagy a kínaiak. Ugyanakkor a Nyugat megőrzi vonzerejét a globális ranglétrán.

A fejlődő országok polgárainak mindössze öt százaléka gondolkodna Kínában, mint alternatív otthonban, míg 56 százalékuk az Egyesült Államokat vagy Európát választaná. Bruno Tertrais politológus is vitatja a Nyugat hanyatlásának elméletét.

Ma divatos megkérdőjelezni az öregedő Nyugat vezető szerepét. Véleményem szerint azonban még mindig jó formában van. Azt semmiképpen sem mondanám, hogy hanyatlik - inkább a világ többi része erősödik"

- mondja a Le Monde-nak adott interjújában a politológus.