Már Ukrajnában vannak az amerikai kazettás bombák
Megérkeztek Ukrajnába az amerikai kazettás bombák. Az információt az ukrán és az amerikai fél egyaránt megerősítette. A civilekre is kifejezetten veszélyes hadieszköz betiltásáról szóló egyezményt több mint 100 ország írta alá. Az USA, Oroszország és Ukrajna pont nem, tehát ők egymás között "kazettázhatnak", ám a háború után a civil lakosság számára óriási veszélyt fognak jelenteni a fel nem robbant töltetek.
Immár Ukrajnában vannak az Egyesült Államok által korábban beígért kazettás bombák. Az információt ukrán részről a "Tavria" összhaderőnemi dandár parancsnoka, Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok erősítette meg egy CNN-nek adott interjújában múlt csütörtökön. Ugyanezen a napon a Pentagon is elismerte:
Tarnavszkij úgy nyilatkozott:
Azt innen, dunaszerdahelyi szerkesztőségünkből nehéz eldönteni, mennyire izgulnak az oroszok, az azonban biztos, ha egy kis kazettáslőszer-használatról van szó, nem szívbajosak. A 2022. február 24. óta tartó háborúban korábban már ők is éltek ezzel az eszközzel. 2022 júniusában a világsajtó – mi most a BBC-re hivatkozunk, de a tudósítások máshol is elérhetőn – beszámolt róla, Harkov/Harkiv környékén az oroszok 9N210/9N235 kazettás lőszert vetettek be. A Human Rights Watch és az Amnesty International a lőszer jellegzetes becsapódási nyomaival dokumentálta a használatot.
A kazettás lőszer, némileg leegyszerűsítve, a közérthetőségre törekedve, egy nagy, közös szállító testbe csomagolt több tucatnyi vagy több száz kisebb robbanóeszközként írható le. Míg a srapnelből repeszfelhő terítette be az ellenséget, a kazettás lőszer, mérettől függően több kisebb lövedéket juttat a célterületre. Általában ellenséges élőerő, és harcjárművek felvonulási területe ellen alkalmazzák.
A lőszertípust használták a vietnami háború során, de a falklandi háborúban, és a délszláv háborúban is. Mivel az eszközök – a földben "felejtett" taposóaknákhoz hasonlatosan – nagy pusztítást végeztek a civil lakosság körében, 2008. május 30-án Dublinban 107 ország elfogadta a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezményt, mely betiltja a haasználatukat. Számuk időközben 120-ra emelkedett. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Oroszországgal szomszédos, friss NATO-tag Finnország nem csatlakozott az egyezményhez.
Így még a partnerek körében is visszás a megítélése annak, hogy az Egyesült Államok ilyen típusú fegyvert küldött Ukrajnába. A Pentagon azzal védekezik, hogy Ukrajnának nem érdeke a kazettás lőszerek polgári lakosság elleni használata.
Biden „nagyon nehéznek” nevezte a lövedékek biztosítására vonatkozó döntést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán köszönetet mondott Bidennek az Egyesült Államok katonai segítségéért, és kijelentette, hogy a vitatott kazettás lövedékek szállítása segíti Ukrajna Oroszország elleni harcát.
Szakértők szerint Ukrajna azért folyamodott a kazettás lőszerek használatához, mert a hagyományos tüzérségi lőszere fogyóban van, és nyugati támogatói nem tudják olyan ütemben ellátni lőszerrel, hogy ezt pótolni tudják. A mintegy 1000 kilométeres arcvonalon folyó felőrlő háború újra felértékelte a stratégák által korábban már temetett – Szlovákiában például csaknem teljesen felszámolt – tüzérséget.
Egyes szakértők szerint, ha kazettás bombákkal elnyomják az ellenséges tüzet a lövészárokból, az ukrán erők értékes időt nyerhetnek az orosz aknamezőkön való átjutáshoz.
Mások azonban azt mondják, hogy nincs szükség rájuk, azzal érvelve, hogy a különböző típusú hagyományos fegyverek ugyanolyan jól elláthatnák ezt a feladatot.
A helyzetre Vlagyimir Putyin orosz elnök is reagált az orosz állami televízióban. Putyin azt állítja, Oroszország mind ez idáig nem vetett be kazettás bombát Ukrajnában, de fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy ha ilyen fegyvert vetnek be az orosz erők ellen, akkor hasonlóan vágjon vissza. Leszögezte: Oroszországnak
