2022. február 23., 11:44

Külpolitikai szakértő a ma7-nek: Orosz szempontból biztonságpolitikai okok indokolták a szakadárok elismerését

Sokakat meglepett, sokak számára azonban csak egy újabb logikus lépés volt, hogy kedden hajnalban orosz csapatok, "békefenntartók", jelentek meg a kelet-ukrán szakadár köztársaságok területén. Vigóczki Máté Györgyöt, az MCC Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatóját kérdeztük arról, milyen visszhangja volt a döntésnek Oroszországban, elkerülhető-e még egy valódi háború és miként reagálhat a nyugati közösség erre a lépésre.

ukrajna oroszország
Ukrán katonák járőröznek az ukrán-fehérorosz határon.
Fotó: TASR/AP

Az, hogy az orosz parlament, majd Putyin elnök is elismerte a két szakadár köztársaság függetlenségét, mekkora meglepetés? Milyen visszhangja volt ennek és a bevonulásnak Oroszországban?

Oroszországban nehezen tudja az átlagember eldönteni, mit is gondoljon a területek függetlenségének elismeréséről. Egy tavalyi felmérésben az emberek 28%-a támogatta a függetlenséget, 25% vélte úgy, Oroszországnak be kéne kebeleznie Kelet-Ukrajnát. Ezt azért nem lehet össztársadalmi támogatásnak nevezni. Ha ebből indulunk ki, akkor meglepő az önállóság elismerése, mert nem volt egy olyan társadalmi nyomás, ami indokolta volna. Választás is csak két év múlva lesz. Azt gondolom, kizárólag a biztonsági okok indokolták a szakadár területek függetlenségének elismerését.

vigóczki máté
Vigóczki Máté
Fotó:  MCC/YT

Az Egyesült Államok és a NATO rendelkezik vészforgatókönyvvel? Számítottak erre?

Nyugaton, meglátásom szerint, az invázióra volt forgatókönyv, ki is szivárgott, milyen szankciókat terveznek. Persze nem mindegy, mit tekintünk háborúnak.

Orosz békefenntartók jelentek meg a szakadár területeken, az egy Ukrajna elleni katonai támadásnak minősül? Létezik erre egységes válasz egyáltalán?

Ha erre a nemzetközi közösség, de főleg a nyugati országok nem tudnak választ adni, akkor mire voltak jók ezek a forgatókönyvek?

A Minszki Egyezmény ezzel gyakorlatilag meghaladottnak tekinthető? Esély sincs már a rendezésre?

Azt gondolom, nincs. Putyin is kijelentette, a Minszk-2 gyakorlatilag semmis. Pedig ez egy nagy orosz diplomáciai siker volt annak idején. Eddig fenntarthatták azt a látszatot, hogy Oroszország csak közvetítőként van jelen a konfliktusban, de mára már nem tagadhatja, hogy aktív résztvevője.

Eddig Moszkva vádolta Kijevet, hogy nem tartja be a megállapodást, most viszont ők rúgták fel az egészet.

Valóban ez volt a háborút megelőző utolsó lépés?

Eddig a Kreml azt a látszatot tartotta fenn, hogy „bármit, még az elképzelhetetlent” is megléphetik. Ez egyrészt hasznos eszköznek tűnik, de a jelek szerint nem érte el a minimumot sem Oroszországban. A következőkben meglátásom szerint ismét hasznos lehet egy támadás lehetőségét is fenntartani: úgy kommunikálni, hogy csak a békefenntartás a cél. Csakhogy vegyük észre, Moszkva látványosan nem felel arra a kérdésre, szerintük hol kezdődik és hol ér véget a két szakadár köztársaság. Szerintem ez a bizonytalanság a közeljövőben is velünk marad. Az orosz fenyegetések sokkal hihetőbbé váltak azonban az elismerések által.

Más szemlélet szerint tulajdonképpen egy 2014 óta létező status quo-t erősítettek meg az oroszok.

Bizonyos értelemben, de facto nem sok minden változott, de azért az elég fontos, hogy már „hivatalosan” is ott vannak az orosz erők Kelet-Ukrajnában. Nem zárható ki, hogy előbb-utóbb egy-egy katonai bázist is telepítenek ide. Az lesz az igazán érdekes, milyen hosszútávú következményei lesznek ennek a lépésnek, milyen hatással lesz a nemzetközi rendszerre. Követik-e ezt a példát más államok? Esetleg Oroszország más vitatott területeken is meglépi ugyanezt?

Milyen nyugati reakciókra lehet számítani?

Talán ez az egyik legfontosabb kérdés a témával kapcsolatban. 

Moszkva bebizonyította, hogy komolyan kell venni.

Emlékezzünk csak vissza, 2008-ban tulajdonképpen hasonló körülmények után, egy Georgia elleni háborút követően egyeztek meg az Északi Áramlat 2-ről. Most felfüggesztették a működését. A nyugati szankciók, amennyiben csak amolyan tessék-lássék intézkedések lesznek, az egész Nyugat hitelességét kérdőjelezheti meg. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Oroszország elleni szankcióknak az európai államok gazdaságára is komoly hatással lehetnek. Az Egyesült Államok már kijelentette, inváziónak minősítik az orosz bevonulást, be is jelentették a szankciós csomagot, meglátjuk, valóban életbe léptetik-e.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk témához kapcsolódó korábbi interjúinkat is.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.