Koszovó meggondolta: mégsem kapnak területi autonómiát a szerbek?
Albin Kurti koszovói miniszterelnök kedden elutasította a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségére vonatkozó szerbiai javaslatot Brüsszelben, szerdán pedig a közösségi médiában ismertette saját elképzelését, amely szerint a koszovói szerb kisebbség létrehozandó szervezete nem területi alapon jönne létre, és voltaképpen nem az önkormányzatiságra vonatkozna.
Albin Kurti kedd este közölte, hogy a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége, amelynek felállításáról tíz évvel ezelőtt állapodott meg Belgrád és Pristina, és amelynek létrehozását Brüsszel is kulcsfontosságúnak nevezte, nem alakulhat meg úgy, ahogy azt Belgrád javasolja. Szerinte az a terv, amelyet Belgrád ismertetett, nem egyeztethető össze a koszovói alkotmánnyal, törvényellenes, és voltaképpen kisebbségellenes is.
Véleménye szerint a Koszovóban élő teljes szerb kisebbséget képviselnie kell ennek a "projektnek" a diszkriminációmentesség és a törvény előtti egyenlőség alapelvét követve. Törvény adta jogukkal élve a Koszovóban élő szerbek mindannyian élhetnek a védelem, vagy a politikai, nemzetiségi, kulturális, szociális és gazdasági jogaik és céljaik elérése érdekében történő szabad egyesülés jogával. Az így létrejövő szervezet kapcsolatot tarthat az egyes önkormányzatokkal, de önmaga nem rendelkezhet önkormányzati jogokkal - véli a koszovói kormányfő. Ugyanakkor Albin Kurti szerint e szervezetnek a pristinai intézmények alá kell tartoznia, és bármilyen külföldi - akár szerbiai - támogatást is kaphat, de csak az illetékes minisztérium jóváhagyását követően.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban született megállapodás a kapcsolat rendezéséről, és noha ez mindkét fél európai uniós integrációjának a kulcsa lenne, jelentős előrelépés nem történt.
