Koronavírus: Tanuljunk mások hibáiból!
A szlovák kormány sajtótájékoztatóin egyre gyakrabban emlegetnek külföldi példákat - az SMS-es "szabadlevél" kapcsán például Görögországot - ami önmagában üdvös dolog. Érdemes megvizsgálni, mit rontottak el a velünk egy cipőben járó országok, vagy mi az, ami máshol jól működött.
Igor Matovič kormányfő néhány nappal ezelőtt maga ismerte el, nem bírják betartatni az általuk meghozott szabályokat, így enyhítésről szó sem lehet. Novemberben az országos tesztelés második fordulója után láttuk, mivel jár, ha alaposabb megfontolás nélkül, hirtelen a semmiből enyhítenek a korábbi korlátozásokon. S bár az enyhítéstől egyelőre messze vagyunk, már most érdemes beszélni arról, mi lesz, ha a közvélemény vagy a politikai ellenlábások nyomására túl hamar és túl sokat engednek meg a lakosságnak.
Van honnan tanulnunk! Van egy európai ország, amely a nem eléggé átgondolt, a gyeplőt a lovak közé hajító intézkedéseivel gyakorlatilag a teljes összeomlás szélére sodorta saját egészségügyét: Portugália. Egyetlen, egészen megdöbbentő adattal szemléltethető, micsoda károkkal járt a portugál kormány az év elejére időzített lazítása.
Csak januárban 5510 áldozata volt a járványnak náluk, amely annak fényében még ijesztőbb, hogy a teljes 2020-as évben 6972 áldozata volt a járványnak.
A portugáliai összhalálozás több mint 40%-a egyetlen hónapból, idén januárból való. A járvány januári csúcsán az ország lakosságának majdnem két százaléka aktív fertőzött volt, 242%-os emelkedést mértek.
A portugál kormány miniszterelnöke, António Costa kénytelen volt nemzetközi segítséget kérni az ország csurig telt kórházai miatt. Elsőként Ausztria jelentkezett, vállalva, hogy néhány lélegeztetésre szoruló COVID-os pácienst átszállítanak magukhoz, majd Németország is beszállt a segítségnyújtásba. Orvosokat, ápolókat és egészségügyi felszerelést küldenek Lisszabonba.
Kísérteties a párhuzam, de Portugália az első hullám idején már-már mintaállamnak számított Európában. Miközben a szomszédos Spanyolországban, illetve Olaszországban tombolt a járvány, Portugália, Szlovákiához hasonlóan, sikeresen vészelte át az első hullámot.
Talán spekulatív a megállapítás, de a józan ész azt diktálja, (többek között) ez okozhatta azt, hogy a második, harmadik hullámot sokáig nem vette komolyan a lakosság.
A portugál egészségügyi szakemberek szerint két fő okra vezethető vissza a járvány berobbanása. Egyrészt, a karácsonyi kijárási korlátozások enyhítése miatt, másrészt a brit mutáció megjelenése okán robbant be így a járvány. António Costa karácsony előtt arról beszélt a sajtóban, az állam nem kívánja megszabni, hányan üljenek le szenteste az asztalhoz.
A brit vírus, részben a két ország közti aktív turizmus és a 170 ezres angliai portugál diaszpóra miatt nagyon hamar megjelent Portugáliában. Január végére a főváros környékén regisztrált fertőzések fele már az új mutációtól származott, országosan ez az arány némileg alacsonyabb volt: 30%. Kritikusai szerint a kormány túl későn kapott észbe, január 13-án szigorították a kijárási korlátozásokat, s csak rá egy hétre zárták be az iskolákat.
Bár vannak bíztató jelek, az elmúlt napokban tizedjére kellett meghosszabbítani a korlátozásokat Portugáliában.
Ebből a rövid összefoglalóból is látszik, egy elhamarkodott enyhítésnek végzetes, a járványból kivezető utat hónapokra eltorlaszoló következményei lehetnek. Reméljük, a Matovič-kormány nem csak a görög SMS-rendszerből inspirálódik majd, negatív példákat is keres, s a "hogyan ne?" kérdésével is foglalkozik. Decemberre óriási baj lett abból, hogy Matovič kényszerpályára manőverezte az intézkedéseket azzal, hogy beígérte, enyhítések jönnek az országos tesztek után.
Most ezek az ígéretek elmaradtak, bár igaz, ami igaz, az országos tesztelés után javuló mutatók is hiányoznak.
