Kitől mit vehetne még el Trump? I. rész
Az utóbbi hetekben a nemzetközi közbeszédet a Venezuelában végrehajtott különleges katonai művelet mellett Donald Trump amerikai elnök Grönland irányában támadt étvágya határozza meg. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnököt valószínűleg eddig csak azért nem vitte el a Delta Force, mert a világ legnagyobb szigete egy szövetséges ország, Dánia autonóm területe. A dán uralkodót, X. Frigyest képviselő főbiztos a dán kül- és védelempolitikáért felel. Ez utóbbira lehet, hogy nagy szükség lesz. (Bár most, hogy Franciaország 15, Németország 13, Norvégia 2, Nagy-Britannia pedig 1 katonát vezényelt a térségbe, most már nincs mitől félniük.)
Grönlandot az európaik számára Vörös Erik fedezte fel. Őt gyilkosság miatt száműzték Izlandról. 982-ben kötött ki Grönlandon, hogy letöltse száműzetése három évét. Ennek letelte után hazatért, később újra visszament Grönlandra. Ha a mai Grönlandra nézünk, nehéz elhinnünk, hogy a viking felfedező zöldnek látta, ezért nevezte zöld földnek. Éghajlata tehát jóval enyhébb lehetett egy évezreddel ezelőtt. Az újabban a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került sziget történelméről és természeti viszonyairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Dániának Grönland mellett van egy további autonóm területe, a Feröer-szigetek. Dánia partjaitól ez is elég messze esik, Izlandtól dél-keletre, Nagy-Britanniától északra található az Atlanti-óceánban. A szigetcsoportot 54 ezren lakják.
De nemcsak Dániának, hanem több másik európai országnak is vannak enklávéi, exklávéi, autonóm területei, tengeren túli megyéi, és még számos egyéb közjogi formában létező olyan területei, amelyek a területén kívül vannak, de valamilyen, általában történelmi körülmény okán hatalmat gyakorol felettük. Összeállításunkban összegyűjtöttük, az európai országok közül kinek milyen területén kívüli részei vannak, amelyeket, ha ilyen nagy hévvel halad, akár Donald Trump elnök az Egyesült Államokhoz is csatolhatna…
Svájcban van egy darab Olaszország, Campione d’Italia. Az "anyaországtól" a Luganói-tó és a hegyek választják el. A különböző rezsimek által olykor-olykor megnyirbált különleges státusza 777 óta áll fenn. Területe 1,6 négyzetkilométer, Campione az Európai Unió része, de az EU vámkódexe szerint nem tartozik az EU vámterületéhez.
Svájcban van egy darab Németország is. A címerében kékszőlőt hordó, 1621 fő által lakott Büsingen am Hochrhein, noha, amerre nézünk, svájci földek veszik körbe, mégis Németország része. Szokatlan földrajzi helyzetéből fakadóan mindkét ország közszolgáltatásaiban részesül. Egymás mellett működik a két tömegközlekedés, postai és telefonos szolgáltatások.
Portugália Makaót 1999-ben "visszaadta" Kínának, mely azóta az egy ország, két rendszer elv alapján kül- és védelempolitikai kérdésekben immár irányt szab. De megmaradt még neki az Azori-szigetek és Madeira. Ez utóbbira száműzték utolsó királyunkat, IV. Károlyt, miután trónját másodszor sem sikerült visszaszereznie. A halál is itt érte 1922-ben, Funchalban, mely az autonóm körzetnek minősülő 750 négyzetkilométeres szigetcsoport székhelye. Az Azori-szigetek még Madeiránál is távolabb esnek Portugália partjaitól, mintegy 1400 kilométerre. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.
Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után viszonylag sok szó esett Oroszország kalinyingrádi exklávéjáról, mely Lengyelország és Litvánia közé ékelődve biztosít stratégiai pozíciót a világ legnagyobb országának. Eredetileg Könisberg volt, a Szovjetunió 1945-ben megszállta, 1947-ben Sztálin parancsára elűzték innen a németeket, oroszokat telepítve a helyükre. A háború kitörését követően felmerült a 15 100 km2-es térség esetleges blokádja, de, miután Oroszország határozottan jelezte, hogy Kalinyingrád piszkálását zokon venné, az erről való diskurzus, hogy-hogynem abbamaradt. A városban élt és alkotott a világ egyik legjelentősebb filozófusa, Immanuel Kant is. Ennek állít emléket Baka István magyar költő a Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötete Иммануель Кант c. versében, melyben a filozófust immár Kalinyingrádba helyezi...
Norvégiából is "túllóg" valamennyi. A skandináv ország fjordok csipkézte partjaitól északra, az Északi-sarkkörön túl fekszenek a Spitzbergák, vagy, ha úgy tetszik, Svalbard. Az 1925-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény alapján a Spitzbergák területe Norvégiához tartozik. Ezen különleges egyezmény mellett más országok – egészen pontosan a szerződést megkötő, vagy ahhoz csatlakozó országok – is jogosultak a természeti kincsek és erőforrások kitermelésére a teljes egyenlőség elve alapján. Jogosult a többi állam a szigeteket hajózási, halászati célból is használni, hírközlési állomásokat és kereskedelmi vállalkozásokat is létrehozhatnak ott.
A 62 050 fagyott négyzetkilométert mintegy 2700 személy lakja. Lehet, hogy ez az eddig felsoroltaknál jobban felkelti Trump érdeklődését, ugyanis Grönland északi részével azonos szélességi körön fekszik.
Szintén Grönlandtól keletre, Izland és Svalbard között fekszik a Jan Mayen vulkanikus sziget, mely közigazgatásilag a norvégiai Nordland megyéhez tartozik. A szigetnek állandó lakossága nincs, csak katonai és meteorológiai személyzet lakja.
Még északon maradva, Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben elhelyezkedő Åland-szigetek mintegy 6500 szigetecskéje egy 1921-es népszövetségi döntés nyomán Finnországhoz tartozik, de lakossága svéd, akik a felvidéki magyarok számára elképzelhetetlen mértékű autonómiában élnek. A szigetcsoport ma is a nemzetiségi területi autonómia mintapéldája az Európai Unióban. Ugyan szigetcsoportról beszélünk, de ez csalóka, mert a népesség 90%-a a legnagyobb szigeten, Fasta Ålandon él, s ezeknek is a fele egy városban.
A belga–holland határvita Belgium 1830-as függetlenségétől a mai napig tart, mert, ahogy húzták a határt, összesen 22 enklávé és exklávé keletkezett. 1957-ben a két állam a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult: Hollandia az 1841-ben aláírt, polgármesterek által végzett felmérésre, a belgák az 1843-as maastrichti szerződésre építették érveiket. 1959. június 20-án a bíróság Belgiumnak ítélte a területeket, vagyis a status quo fenntartását mondta ki ítéletében. 1986-ban az Európai Unió kezdeményezésére kötötték az úgynevezett Benelux megállapodást, melyben előírták, hogy az uniós tagállamok a határvitáikat milyen lehetőségek mentén rendezzék békés úton. Erre a megállapodásra építve 1996-ban ún. Baarle munkacsoportot hoztak létre a két település közreműködésével, hogy a vitás ügyeket rendezzék. Azóta sem sikerült.
Cikkünk második részében az egykor volt hatalmas gyarmatbirodalmak maradékait vesszük szemügyre.
