Kínai hadgyakorlat Tajvan közelében
A kínai haditengerészet és légierő gyakorlatot tartott Tajvan közelében pénteken, az amerikaiak Tajvannal kapcsolatos "rossz jeleire" reagálva, miközben a szigeten egy amerikai kongresszusi delegáció tett látogatást.
A CGTN pekingi székhelyű nemzetközi hírcsatorna tudósítása szerint a kínai hadsereg hadihajókat és vadászgépeket küldött a Kelet-kínai-tenger Tajvan körüli részére. Si Ji-lu, a hadsereg keleti hadtörzsének parancsnoka a műveletet válaszlépésnek nevezte az elmúlt időszakban gyakorivá vált, Tajvannal kapcsolatos amerikai "jeladásokra".
- fogalmazott a parancsnok, arra figyelmeztetve, hogy "aki a tűzzel játszik, az könnyen megégetheti magát".
Pénteken Bob Menendez, az amerikai szenátus külkapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke találkozott Caj Jing-ven tajvani elnökkel. Menendez egy hattagú, kétpárti törvényhozókból álló amerikai delegáció élén érkezett a szigetre, amelyet Kína saját területének elidegeníthetetlen részeként tart számon.
Kína a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az "egy Kína elvének" betartását, és ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást a világ országai és Tajvan között. Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem ápol a szigettel, ám törvény kötelezi, hogy ellássa Tajvant a saját védelme biztosításához szükséges fegyverekkel.
Bob Menendez Tajvan biztonságának fontosságát hangoztatta Tajpejben. A Caj Jing-vennel tartott, a tajvani média által élőben közvetített megbeszélésén Menendez hangsúlyozta, hogy Tajvanon gyártják a félvezetők 90 százalékát, ezért a sziget biztonsága az egész világ számára rendkívüli fontossággal bír.
A találkozón Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor leszögezte: Tajvant sorsára hagyni egyet jelent azzal, hogy sorsára hagyják a demokráciát és a szabadságot.
- fogalmazott a megbeszélést követően Xavier Chang, a tajvani elnöki hivatal szóvivője.
A kínai Államtanács tajvani ügyekért felelős irodája pénteken tiltakozását jelentette be a látogatás miatt, és felszólította Washingtont, "ne támogassa a tajvani függetlenségi törekvéseket".
Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált, miután a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította az 1992-ben elfogadott, az "egy Kína" elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.
A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeresen tart hadgyakorlatokat a sziget közvetlen közelében.
