Kína békefenntartó erőket akar küldeni Ukrajnába

Erről szombaton a Welt napilap számolt be, kínai kormánykörökre hivatkozva. Peking terve vegyes reakciókat vált ki Európában. Ukrajna és Oroszország is elutasító álláspontot képvisel Kína esetleges részvételével kapcsolatban.

Brüsszelben sem üdvözlik Kína szándékát.

Egyes diplomaták szerint a globális déli országok, például Kína bevonása növelhetné a békefenntartó külföldi csapatok telepítésének elfogadottságát. Másrészt „az a veszély is fennáll, hogy Kína elsősorban kémkedne Ukrajnában, és konfliktus esetén semleges álláspont helyett egyértelműen prorosz álláspontot foglalna el”

– mondta egy magas rangú EU-diplomata, aki ismeri a jelenlegi tárgyalásokat.

A legtöbb EU-tagállam különböző okokból egyelőre nem nagyon hajlandó a békefenntartó erőknek ENSZ-mandátumot adni. Kivételt képez ez alól Olaszország, amely már több hónapja aktívan támogatja ezt a kezdeményezést.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, az Ukrajna biztonsági garanciáiról folyó vita kapcsán – amelyekhez a békefenntartó erők is tartoznának – kizárta egy olyan megállapodás létrejöttét, amelyben Oroszország és esetleg Kína nem venne részt.

A Nyugat nagyon jól tudja, hogy a biztonsági garanciákról szóló komoly vita Oroszország nélkül utópia”

– mondta Lavrov. A külügyminiszter ezzel ellentmondott Donald Trump amerikai elnöknek, aki keddi telefonbeszélgetése után Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kijelentette, hogy nem tartja problémának az európai biztonsági garanciákat a Kreml számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Lavrov követelését Kína bevonására.

Biztonsági garanciákra csak azoknak az országoknak van szükségünk, amelyek készek segíteni nekünk”

– mondta. Peking az ukrajnai háború kezdete óta milliárdokkal támogatja Moszkvát olajvásárlásokkal és precíziós fegyverek gyártásához szükséges elektronikai alkatrészek szállításával. A két ország emellett „határok nélküli” partnerséget ápol.

A Nyugat a saját elképzelései szerint széles körben értelmezi az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciákat. Nem csupán a NATO-szerződés 5. cikkében foglaltak szerinti katonai segítségnyújtásról van szó támadás esetén. Ez következik a G7-csoport 2023. júliusi nyilatkozatából és az EU és Ukrajna közötti, 2024. július végén meghozott „közös biztonsági kötelezettségvállalásokból”. A garanciák magukban foglalják az ukrán fegyveres erők kiképzését, fegyverszállításokat, segítséget a védelmi ipar felépítésében, hírszerzési információk megosztását, szankciókat, gazdasági együttműködést és Ukrajna fokozatos belépését az EU-ba.

Az európaiakat ma a hosszú távú katonai kötelezettségvállalásoknál jobban érdekli a lehetséges fegyverszünet vagy békeszerződés azonnali biztosítása, írja a Welt napilap.

Az EU magas rangú diplomatái kijelentették, hogy a fegyverszünet betartásának felügyeletére – a múltbelivel ellentétben – főként drónokat lehetne használni. A fegyverszünet megsértése esetén történendőket a mandátumban kell meghatározni. Hasonlóan a 2014-es krími annexiót követő minszki megállapodások EBESZ általi felügyeletéhez, a fegyverszünet megsértését csak rögzíteni és jelenteni lehetne, vagy a mandátum lehetővé tehetné a katonák beavatkozását konfliktus esetén.

A brüsszeli NATO-parancsnokságon feszültség uralkodik az amerikai csapatok Európából való kivonásának tervével kapcsolatban. Eredetileg azt várták, hogy Elbridge A. Colby amerikai védelmi miniszterhelyettes szeptember első felében ismerteti a terveket, most azonban úgy tűnik, hogy ez csak a „Sapad” orosz-belorusz hadgyakorlat befejezése után, szeptember közepén történik meg.

A NATO várakozásai szerint Washington „40 000–70 000 katonát vonhat vissza a teljes 100 000 fős kontingensből” Európában. Egyes egységeket ezután az Egyesült Államok határainak védelmére vagy a közrend fenntartására lehetne felhasználni.

A NATO védelmi tervezés keretében a szövetség politikai iránymutatásai a tervezettnél korábban, 2027 előtt módosulhatnak, ami új feladatokat jelenthet a Bundeswehr számára is.

Megosztás

Címkék