Kár lenne eltagadni, rengeteg pénz van az oltásbizniszben. Utánajártunk, ki keresi legtöbbet a COVID-vakcinákon!
Leírtuk ezerszer, és leírjuk ezeregyedszer is, a vakcinákon kívül egyelőre semmilyen más megoldás nem kínálkozik arra, hogy átvészeljük ezt a járványt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy el kellene hallgatnunk a tényt, a vakcinagyártók nem puszta szívjóságból ölnek milliónyi dollárt és munkaórát egy-egy vakcinába.
Szívjóságról ugyanis szó nincs, kőkemény profitért fejlesztik ezeket az oltóanyagokat. A cikknek nem az a célja, hogy a vakcinagyártók ellen hangolja a közvéleményt, épp ellenkezőleg. Azzal, hogy nyíltan bemutatjuk, a nagy gyógyszergyárak is önös érdekből cselekednek, azt is szemléltetni tudjuk, éppen e piaci érdekek miatt számukra is létfontosságú, hogy biztonságos és hatékony oltóanyagokat dobjanak forgalomba. Az egyes vakcinák tulajdonságairól, előállításuk módjáról korábban külön cikkben foglalkoztunk, most lássuk inkább a számokat.
Ha lesznek a koronavírus-járványnak nyertesei, az biztos, a Pfizer gyógyszeróriás és a német BioNTech biotechnológiai cég ott lesz közöttük. A BioNTech volt tulajdonképpen az első vállalat, amelynek neve felmerült az oltóanyag-fejlesztés kapcsán, a magyar sajtóban is sokat pörgött, hiszen egyik vezetője egy magyar származású kutató, Karikó Katalin. A biológus munkájával és a BioNTech történetével két cikkben is foglalkoztunk (ITT és ITT), a Pfizerről azonban érdemes elmondani, nem újonc a gyógyszergyártásban, 1849-es alakulása óta az amerikai cég a világ egyik legnagyobb gyógyszergyárává nőtte ki magát. Nyolcvanezer embert foglalkoztat világszerte, tavalyi bevétele majdnem 10 milliárd dollárra rúgott.
A Pfizer vakcinája volt az első a szerencsére azóta egyre gyarapodó sorban, március eleji adatok szerint nagyjából 800 millió adagot rendeltek már belőle.
Egy-egy (dupla) adag ára változó, az Európai Bizottság a kiszivárgott hírek szerint 20-25 eurót fizetett, míg az Egyesült Államok ennél valamivel többet, 32-33 eurónyit.
Mivel a vakcina szellemi tulajdona, a fejlesztés fáradtságos munkája tulajdonképpen a német BioNTech-é, a hírek szerint a két cég a költségeket és a hasznot is felezi, amely a jelenlegi szerződések alapján igen tekintélyes lesz, nagyjából 15 milliárd dollár csak 2021-ben. A határ pedig a csillagos ég, az amerikai cég ugyanis azt állítja, kétmilliárd adagot is képesek lehetnek legyártani mgé az idén.
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
Pfizer: 1,8%, BioNTech: +156%
Az alig egy évtizede alapított amerikai Moderna gyártja a másik piacon lévő RNS-vakcinát, azzal a különbséggel, hogy míg a BioNTech mögött ott egy gyógyszeróriás, a Moderna egyedül vágott neki a gyártásnak. Érdekes apróság, de a járvány előtt soha egyetlen évben sem realizáltak profitot, az alapító befektetők azonban most örülhetnek.
Bár a Pfizernek több vakcinát sikerült eladnia Európában, az Egyesült Államokat egyértelműen vitte a Moderna, 300 millió adaggal. Az Unió 310 milliót rendelt, a britek 17 milliót, Japán pedig 50 milliót. Az USA, a Pfizer termékével ellentétben olcsóbban vásárolt ebből a vakcinából, mint az Európai Unió (25 vs 30 euró).
Elképesztő összegek repkednek itt a levegőben.
Szakági elemzők szerint, a Moderna 2021-ben közel 20 milliárdos, ha ajárvány elhúzódik, esetleg újraoltásra van szükség, akkor '22-ben 12 milliárdos, '23-ban pedig 11,5 milliárd dolláros bevételre tehet szert.
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
+372%
Az amerikai gyógyszeripari óriás belga leágazása, a Janssen által fejlesztett egydózisú vakcinájából messze nem kelt el annyi a tengerentúlon, mint a Modernából, lévén a J and J lemaradt kissé a versenyben, terméküket alig néhány napja engedélyezték. Az ára ugyanakkor jóval kedvezőbb, az Egyesült Államok kormánya nagyjából 8 eurót fizet egy-egy adagért, hogy az Unió mennyit, arról nem találtunk adatot.
Szerénykedniük persze így sem kell, az előrejelzések szerint nagyjából 10 milliárd dollárnyi értékben adhatnak el vakcinákat, ha bírják gyártókapacitással. Az ugyanakkor nem világos, vajon ez pusztán az előállítási költségeket fedezi csak, vagy a profitot is tartalmazza-e.
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
+7.7%
Az Oxfordi Egyetem kutatócsapata által fejlesztett brit vakcina a kezdeti nehézségek ellenére mára szépen fogy a piacon. Gyakorlatilag a teljes brit lakosságot ezzel oltották be, most pedig, hogy tisztázódott nem veszélyes és hatékony is az idősebbeknél, lassan egész Európa oltani kezd vele. Komoly rendelések érkeztek az USA-ból (300 millió) és az Unióból is (400 millió).
A prognosztizált bevételek ugyanakkor jóval elmaradnak a Pfizer vagy a Moderna bevételeitől, nagyjából 2-3 milliárd dollárra becsülhetőek, ugyanis a briteké is az olcsóbb vakcinák közé tartozik, (dupla)adagja nagyjából nyolc eurót kóstál.
Érdekes módon a részvényeik áraiban sem mutatkozik meg a járvány jelentette pluszbevétel, köszönhetően valószínűleg annak, hogy az európai sajtó sokáig kígyót-békát kiabált a britek vakcinájára, feltehetően politikai, semmint tudományos okokból.
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
-8.6%
A kínai vakcina a lista legkorábban használt oltóanyaga, már tavaly nyáron oltottak vele néhány kínai nagyvárosban, hivatalos engedélyt azonban csak most februárban kapott az oltóanyag. A cég már Brazíliába, Chilébe, Szingapúrba és Malajziába is szállított, de fontos kihangsúlyozni, ez nem az a vállalat, amelynek termékével aktuálisan magyarországon is oltanak.
Áráról nem sokat tudni. A Guardian azt írja, Kínában hatvan(!) dollárt is elkértek egy-egy duplaadagért, a szegényebb országok ennyit biztosan nem fizetnek érte.
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
-21.6%
Mára mintegy ötven országban, beleértve Magyarországot és Szlovákiát, oltanak az orosz vakcinával. Az eladások számát nehéz prognosztizálni, már csak azért is, mert gyártási problémák adódtak. Oroszországban ingyenes a vakcina, külföldre nagyjából 16-18 euróért adják el.
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
nincs adat
Nálunk nem különösebben ismert amerikai vakcinával egyelőre nem oltanak, az év második felére ígérik az engedélyezését az Egyesült Államokban és a briteknél. Érdekes apróság, hogy a vállalat harminc éve készít vakcinákat, de még egyetlen esetben sem(!) engedélyeztek Novavaxos vakcinát. Az Unióval, Nagy-Britanniával és Ausztráliával összesen nagyjából 300 millió vakcina leszállításában egyeztek meg. Az eddigi sajtóhírek szerint ez lesz az egyik legolcsóbb vakcina, egyes afrikai országok például 3 dolláros egységáron jutnak majd hozzá. Tulajdonosi hálója igen kiterjedt, a bevételeik nagy részét befektetési alapok kapják majd.
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
+1,128%
Áprilisra várjuk az első eredményeket és a cég szerint akár már júniusban megjöhet az uniós engedélyük. Érdekes módon az EU látatlanban is rengeteget rendelt a vakcinából, 225 millió adag első körben, 180 millió a másodikban. A megelőlegezett bizalom talán annak tudható be, hogy egy német vállalatról van szó. Hogy mekkora bevételre számíthat a cég, arról egyelőre sejtésünk sincs, lévén nem tudni, mennyibe fog kerülni a termékük. A vállalat egy korábbi közleménye szerint profitért fogják kínálni a vakcinát, ugyanis "ki kell fizetniük a befektetőiket".
Részvényárak emelkedése az elmúlt egy évben:
nincs adat
