2026. április 8., 18:57

J. D. Vance: A külföldi beavatkozás a magyar szuverenitás elleni támadás

A Magyarországot érő külföldi beavatkozás a szuverenitás elleni támadás - jelentette ki J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szerdai eseményén Budapesten, kifogásolva, hogy az Európai Unió pénzügyi nyomásgyakorlását és az Ukrajna felől érkező, energiaellátással kapcsolatos nyomást egyesek nem tekintik külföldi beavatkozásnak.

J.D.Vance
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

 

J. D. Vance budapesti látogatásával kapcsolatban példátlannak nevezte, hogy egy amerikai alelnök egy héttel egy választás előtt az adott országba utazzon.

Azért vagyunk itt, mert úgy gondoltuk, annyi igazságtalan támadás érte Viktort ebben a választásban, hogy meg kellett mutatnunk: sok barátja van a világban, akik szerint jó munkát végez, és fontos partnere a békének

- emelte ki.

Amikor az Európai Unió milliárdokat tart vissza Magyarországtól, mert megvédik a határaikat - az állítólag nem külföldi beavatkozás. (...) Amikor az ukránok leállítanak vezetékeket, és ezzel szenvedést okoznak a magyar embereknek, hogy befolyásolják a választást - az állítólag nem külföldi beavatkozás

- mondta.

Úgy fogalmazott: ez egyszerűen nem állja meg a helyét, ez - függetlenül attól, hogy ki mit gondol Orbán Viktorról - alapvetően a szuverenitás elleni támadás. J. D. Vance elmondta,

az előző nap hallott arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az energiaellátást a választásokkal összefüggésben hozta szóba, mivel erről Orbán Viktor beszélt neki.

Rámutatott: az ukrán elnök azt mondta: "ha nem így szavaztok, akkor nem kaptok több energiát". Közölte: ha egy külföldi vezető az energiaellátást ilyen feltételekhez köti, az a választók befolyásolására irányuló nyomásgyakorlásként értékelhető. Elfogadhatatlannak nevezte azt, amikor más kormányok "szó szerint azt mondják a magyar embereknek, hogy így szavazzanak, különben megtorlás éri őket". Hangsúlyozta, a magyar embereknek kell eldönteniük, kit választanak vezetőjüknek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

az Egyesült Államok nem gyakorolt ilyen típusú nyomást Magyarországra, mert tiszteletben tartja a magyar emberek döntéseit és az ország szuverenitását.

Az ukrajnai háborúról szólva azt mondta: "eljutottunk oda, hogy a felek már papírra vetették, mit akarnak a konfliktus rendezéséhez", és álláspontjaik "egyre közelebb kerültek egymáshoz". Hozzátette, "a háború már nem igazán érthető", és felvetette: "megéri néhány négyzetkilométerért több százezer fiatal életét elveszíteni?".

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban közölte: törékeny tűzszünet jött létre, miután az iráni fél beleegyezett bizonyos feltételekbe - köztük a szorosok megnyitásába -, míg az Egyesült Államok és szövetségesei vállalták a támadások leállítását. Hozzátette:

ez szerinte azt mutatja, hogy a konfliktusban van lehetőség diplomáciai előrelépésre, ha a felek hajlandók konkrét lépéseket tenni a feszültség csökkentésére.

Az európai helyzetről szólva hangsúlyozta, "szeretjük Európát", ugyanakkor bírálta a politikai vezetést, amelynek irányítása alatt a kontinens "kevésbé biztonságossá, kevésbé szabaddá és kevésbé sikeressé" vált. Az energiaellátással kapcsolatban az alelnök kiemelte: nem a véletlen műve, hogy az Egyesült Államokban alacsonyabbak az energiaárak, ez a politikai döntések következménye, míg Európa ezzel szemben más irányt választott. Az oktatásról szólva J. D. Vance kijelentette, az oktatási rendszernek két feladata van: fel kell készítenie az embereket arra, hogy hatékony munkavállalók legyenek, és "meg kell tanítania őket kritikusan gondolkodni, hogy részt tudjanak venni a modern demokráciában". Hangsúlyozta:

az egyetemek nem állhatnak a társadalom fölött, és nem várhatják el, hogy korlátlan közpénzhez jussanak, ha közben olyan ideológiákat képviselnek, amelyekkel az adófizetők nem értenek egyet.

Az adófizetők azok, akik eldöntik, mit hajlandók finanszírozni, és nem jogosult senki automatikusan közpénzre

- mutatott rá.

A beszélgetés végén saját egyetemi tapasztalatairól is beszélt, felidézve, hogy a Yale jogi karán szerzett élményei segítették megérteni, hogyan működnek az elit társadalmi hálózatai. Elmondta:

ezek zártak és önmagukat erősítik, és mivel a politikai és gazdasági vezetők is jellemzően ilyen típusú intézményekből kerülnek ki, sok döntéshozó elszakad a hétköznapi emberek valóságától.

Úgy fogalmazott: az oktatásnak nyitottabbá kell válnia, és nagyobb hangsúlyt kell kapnia az érdemalapú kiválasztásnak, hogy ne az számítson, kit ismer valaki, hanem az, mit tud. Hangsúlyozta: ha ez nem történik meg, "a rendszer alapvetően kudarcra van ítélve", ezért szerinte a fiatalok felelőssége is, hogy aktívan részt vegyenek a közéletben, és hozzájáruljanak egy nyitottabb, igazságosabb rendszer kialakításához.

Megosztás
Címkék