Így próbálták asszimilálni a kisebbségeket!
Bírálta egy norvégiai parlamenti bizottság csütörtökön a számi (lapp) és a többi kisebbség ellen a XIX. és a XX. században elkövetett történelmi igazságtalanságokat és asszimilációs kísérleteket.
A Norvégia, Svédország, Finnország sarkvidéki területein és Oroszország északnyugati részében élő, több évezreden át rénszarvastenyésztésből, vadászatból, halászatból és gyűjtögetésből élő, az uráli nyelvcsaládba tartozó finnugor nyelveket beszélő lakosok, a számik a megalázó gyarmatosítás következményeinek estek áldozatul.
A bizottság csütörtökön közzétette az ezekből a népektől származó, több mint 760 ember meghallgatása alapján levont következtetései egy részét.
- jelentette ki Dagfin Hrybrlten, a bizottság elnöke.
A számik által átélt számos igazságtalanság a nagyközönség előtt feltehetően kevéssé ismert - mondta a bizottsági elnök.
A jelentés bírálja a hatóságok által az őshonos népek asszimilálása érdekében a hatóságok által végrehajtott "norvégizálási" politikát. Mintegy egy évszázadon át, az 1850-es évektől a hatóságok csak a norvég nyelv használatát engedélyezték az ország területén. Emiatt - mutatott rá a bizottság elnöke - sokan lemondtak az eredeti nyelvükről, a norvégot választották, és a számi és más kisebbségi nyelvek a kihalás szélén vannak.
A bizottságot azért hozták létre, mert a képviselők úgy ítélték meg, hogy Norvégia nem tette meg a szükséges lépéseket az őshonos népei védelmében - emlékeztetett Masud Gharahkhani házelnök, aki szerint ez mára súlyos megerősítést nyert.
A szomszédos Svédországban hasonló "igazság bizottságot" hoztak létre.
Február óta gyűjtik a szakértők a skandináv sarkvidék számi lakosainak tanúvallomásait az őshonos nép által évszázadok által elszenvedett nép megpróbáltatásainak feltérképezésére.
