2021. december 2., 10:31

Huszonötezren vettek részt a bukaresti ünnepségen

Egy év kihagyás után ismét a hagyományos katonai díszszemlével, különösebb járványügyi korlátozások nélkül ünnepelték meg tegnap Bukarestben a Román Királyság és Erdély egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 103. évfordulóját, Románia nemzeti ünnepét.

Amerikai technikát is bemutattak
Katonai díszszemle Bukarestben
Fotó: 3.szek.ro

Az állami vezetők jelenlétében megtartott bukaresti parádén a hadsereg, a belügyminisztérium és több NATO-tagállam díszegységeinek mintegy 1500 fegyverese vonult fel a fegyvernemére jellemző járművel és haditechnikával, a diadalív felett pedig a román légierő gépei, valamint a belügyi egységek és titkosszolgálatok helikopterei húztak el.

Idén először vett részt a katonai díszszemlén a különleges távközlési szolgálat (STS) néhány – katasztrófahelyzetek kommunikációs feladatainak ellátására szakosodott – járműve, és először láthatta a közönség „élőben” azokat a HIMARS típusú, nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi sorozatvető-rendszereket, amelyeket mintegy másfél milliárd dollárért vásárolt Románia az Amerikai Egyesült Államoktól.

Nem hiányoztak az idei parádéról sem az újonnan vásárolt haditechnika néhány éve már bemutatott elemei, a svájci gyártmányú Piranha-5 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművek sem, és megtekinthette a közönség azokat a Patriot típusú rakétaelhárító ütegeket is, amelyek beszerzésére a tízmilliárd eurós román haderőfejlesztési program közel egyharmadát költik.

A román hírtelevíziók becslései szerint a bukaresti diadalívnél megrendezett központi ünnepségen mintegy 25 ezer ember vett részt.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, azonban a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk. 

Az erdélyi magyarok december 22-re, Kolozsvárra hívták össze a Magyar és Székely Nemzeti Tanácsot, a gyulafehérvári ellensúlyozására. A több tízezer résztvevő között voltak bánáti svábok és elszórtan román szocialisták is, akik „nem akartak román imperialista elnyomás alá kerülni”. A magyar nemzetgyűlésen szintén fölmerült egy önálló erdélyi köztársaság terve, Jászi kantoni beosztása alapján. A gyűlés végül egy demokratikus Magyarország keretein belül határozta meg Erdély hovatartozását, minden nemzet számára egyenjogúságot és autonómiát adva. A kolozsvári nemzetgyűlésnek volt egy hatalmas hátránya. Nem állt mögötte ugyanis olyan erő, ami foganatot szerezhetett volna a határozatnak. Erdélyt ekkor (a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt gyülekező székely haderővel együtt) maximum 3-4000 hiányosan felszerelt katonaság védte, míg a Maros túlpartján 40 000 román katona várta a parancsot, hogy meginduljon az ország szíve felé.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.