Great reset, avagy változó világrend a koronavírus árnyékában
A koronavírus megjelenésekor talán még senki sem gondolta, hogy a Vuhanból indult járvány alig két év alatt gyökeresen megváltoztatja az egész világot. A COVID-19-nek azonban mára már nem csak egészségügyi, hanem komoly gazdasági, politikai és társadalmi hatásai is vannak, melyeknek egy világpolitikai átrendeződésben is jelentős szerepük lehet.
A történelem során a nagy világjárványok és természeti katasztrófák mindig is meghatározó eseménynek számítottak, minden esetben mérföldkőként funkcionáltak. Jó példa erre a középkori Európát pusztító pestisjárvány, de az elmúlt évszázadban, az első világháború után megjelent spanyolnátha is komoly politikai és társadalmi átrendeződést eredményezett, megalapozva ezzel a demokráciák és a globalizáció korát a kontinensen. Hasonló mérföldkő lehet a lassan két éve tomboló koronavírus-járvány is, ennek jelei pedig már most több területen megmutatkoznak. A 2020 első hónapjaiban berobbant, majd szinte az összes kontinensen végigpusztító pandémia megfékezésének érdekében a világ országai egymás után zárták le a határaikat és mindenhol újra előtérbe került a korábban a szupranacionális szervezetek, valamint a nemzetközi NGO-k által háttérbe szorított nemzetállami kontrol és az állami gondoskodás szerepe. A vírus egyértelműen megmutatta, a túlságosan bürokratikus és ezáltal lassú nemzetközi szervezetek nem képesek kellő védelmet nyújtani az embereknek, a problémát tehát lokálisan, nemzetállami szinten lehet hatékonyan kezelni.
Mindez arra is rávilágított, hogy az eddig univerzálisnak hitt liberális gyakorlat, amely eddig negligálta a nemzetállamok, a család, a közösségek és a lokális együttélési formák fontosságát és működését, alapjaiban rendült meg az elmúlt időszakban.
Ezzel kapcsolatban több kutatás és értekezés is megjelent az utóbbi hónapokban, amelyek szerzői közül sokan egyetértettek abban, hogy a COVID-19 alapjaiban változtathatja majd meg a korábban megszokott világunkat. Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) egykori alapítója, a Bilderberg-csoport igazgatótanácsának tagja például egyenes úgy fogalmaz a COVID-19: The Great Reset című művében, hogy
Hasonló véleményen van Richard Wolff amerikai közgazdász is, aki a The Sickness is the System című könyvében ír az eddig fennálló rendszer bukásáról, míg a magyarországi gondolkodók közül például Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója nevezi a liberalizmust a koronavírus első áldozatának, a Megrendült a világrend című értekezésében.
Azt, hogy korunk pandémiája valóban teljesen átrendezi-e a fennálló világrendet, egyelőre nehéz megjósolni. Az azonban bizonyos, hogy a liberalizmus és a globalizáció már eddig is recsegő pillérei a koronavírus hatására valóban törni látszanak. A vírus elleni küzdelem tűpontosan mutatott rá a fennálló világrend hibáira, amelyek így már szemmel láthatóan is megmutatkoznak. Az uniós válságkezelés csődje, az Egyesült Államok demokráciaexportjának újabb, ezúttal afganisztáni csúfos kudarca, vagy a politikai és gazdasági hegemóniáját Kínával szemben egyre inkább elvesztő USA nemzetközi pozícióvesztése mind-mind ezt igazolja. Ráadásul a közép-európai országok egyre növekvő politikai és gazdasági súlya, valamint a nemzetállamok növekvő szerepe is ebbe az irányba mutat.
Érezhető és látható tehát a nyugati liberalizmus válsága, aminek előidézéséért épp az elmúlt harminc év globalizációjából fakadó következmények a felelősek.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a fennálló világrend mindenképp megváltozik majd a következő években, az azonban biztos, hogy a korábban a liberalizmus által háttérbe szorított értékeket képviselő, konzervatív politikai erőknek és országoknak rég nem látott lehetőségük van arra, hogy kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. Az pedig hogy ez sikerül-e nekik, leginkább rajtuk múlik.
A szerző a XXI. Század Intézet elemzője
