Felvidéki küldöttek az őshonos kisebbségek kongresszusán
„Ma ünnepeljük a FUEN megalapításának 75. évfordulóját. Ebben a folyamatosan változó világban 75 évig életben maradni már önmagában is nagy eredmény. Azonban a sikert nem években, hanem a szervezetbe fektetett munkában és az eredményeinkben szeretem mérni” – mondta Vincze Loránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a FUEN németországi kongresszusának megnyitóján. Egyebek mellett ezt is megtudhattuk abból a beszámolóból, amelyet a politikus titkársága küldött a MAGYAR7 szerkesztőségének. A németországi fríz kisebbség központjában, Husumban tartott kongresszuson a szlovákiai magyarságot Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos és Őry Péter, a Magyar Szövetség időközben a párt alelnökévé választott tagja képviselték.
De mi is az a FUEN, amiről a politika és a közélet iránt érdeklődő olvasóink már bizonyára nem egyszer hallottak, de a szélesebb közvélemény előtt vélhetően a pár éve kezdeményezett Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel vált ismertebbé.
A hetvenöt éves szervezet, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója alfája és ómegája az európai őshonos kisebbségek érdekvédelme. Egy olyan támogatást nyújtó szervezetről van szó, amely országos és regionális szinten is működik, de legfőképpen európai szinten látja el az európai őshonos kisebbségek érdekképviseletét.
Azt pedig, hogy milyen közösségeket nevezünk őshonos kisebbségeknek, kiderül a FUEN alapdokumentumaiból, amelyek szerint őshonos nemzeti kisebbségnek, nyelvcsoportnak azt a közösséget tekintjük, amely Európa átalakulásának, a határok újrarajzolásának következtében vált kisebbséggé saját szülőföldjén. Őshonos, nemzeti és nyelvi kisebbség az a közösség is, amelynek nincs saját állama, anyaországa.
Az évtizedek óta kisebbségi nyelvhasználati jogokkal és az önkormányzatiság témakörével foglalkozó Őry Péter lapunknak elmondta, hogy a FUEN-en belül van egy erős magyar munkacsoport, hiszen az anyaország körül szinte mindenütt van egy jelentős magyar közösség. Ez azonban nem egyedi, hiszen ugyanilyen munkacsoportja van a német vagy a szláv nyelvközösségeknek is.
A kongresszusok mindig egy őshonos kisebbség régiójában zajlanak, ezúttal az Észak-Németországban élő fríz közösség központjában, Husumban, fríz nyelven Hüsemben került sor erre az eseményre. A régióban a német, a dán és a fríz identitás keveredik, és érdekesség, hogy a magyar munkacsoport ülését egy háromnyelvű iskola épületében tartották. Hasonló, három nyelven oktató iskola még a teljes Németországot figyelembe véve is egyedi.
Az ilyen látványos megoldásokkal való ismerkedés mellett a kongresszus szakmai vitákat is jelentett, amely olykor a politikai hozzáállás menti különbségeket is a felszínre hozta. Ilyen volt az ukrán és szerb uniós csatlakozási folyamatnak a véleményezése, amely során a magyar munkacsoport nagyon erőteljesen kiállt a vajdasági és a kárpátaljai magyarság érdekei mellett. Erre szükség is volt, hiszen főleg a német küldöttek eléggé szemellenzősen azon az állásponton voltak, hogy míg minden, ami Ukrajnával kapcsolatos, pozitív megközelítéssel kezelendő, ám ami Szerbiát illeti, arra már a fordítottja érvényes. Őry leszögezte, hogy amely ország teljesíti a koppenhágai feltételrendszert, pozitívan kell értékelni.
A komoly, véleménykülönbségeket is felszínre hozó témák mellett volt egy könnyedebb kérdés, amelyet el kellett dönteni, nevezetesen, hogy az európai őshonos kisebbségek labdarúgó-válogatottjainak következő bajnokságát hol rendezzék meg. Két pályázó volt erre az eseményre, az egyik az erdélyi Tusnádfürdő, a másik pedig az olasz Friuli régió (szlovén, német és ladin kisebbséggel). A két nagyon impozáns pályázati anyag közül a résztvevők az olaszországi helyszín mellett döntöttek.
A Magyar Szövetség delegációjának másik tagja Horony Ákos, szintén évtizedekben mérhető kisebbségi érdekvédelmi tapasztalatokkal rendelkezik a jogalkotás és a nyelvhasználat kérdéseiben. Mint mondta, bár már több alkalommal részt vett a FUEN eseményein, de olyan intézménnyel, mint az Őry Péter által is említett háromnyelvű iskola, még nem találkozott. Érdekessége, hogy a tanárok mindig az adott diák nyelvén beszélnek.
A frízek helyzetét Horony a ruszinokéhoz hasonlította, hiszen nekik sincs anyanemzetük, illetve országuk, s a saját nyelvükön kívül jól beszélik a lakóhelyük többségi nyelvét, a nyelvrokon szlovákot.
Horony Ákos elmondta, hogy bár nem nagy örömmel, de be kellett számolniuk az Magyar Szövetség legutóbbi két választási eredményéről, azaz, hogy sem az országos, sem pedig az európai parlamentbe nem sikerült képviselőt delegálniuk. Beszámolt továbbá arról is, hogy őt nevezték ki a szlovák kormány kisebbségi biztosává, s ismertette a kongresszussal a kinevezéssel járó jogokat és kötelezettségeket.
A FUEN, s így a kongresszus tagságáról a kormánybiztos elmondta, hogy nagyon heterogénnek nevezhető, hiszen a szervezet tagjai lehetnek a kisebbségi kulturális szövetségek, akárcsak a kisebbségi politikai szervezetek, pártok, de az egy-egy országban működő országos kisebbségi önkormányzatok, azaz országos közigazgatási szubjektumok is.
A kongresszus nyelve egyébként a német, az angol és az orosz volt, de gyakran további nyelveken is folyt a szinkrontolmácsolás.
Magyar szempontból fontos, hogy a kongresszus elfogadta, az egyes munkacsoportoknak legyen állandó képviselője a szervezet elnökségében, így a magyar jelenlét a mostani elnök, Vincze Loránt leköszönése után is megmarad. Vincze most tölti második elnöki időszakát, s az alapszabályzat értelmében már nem választható újra.
Horony is kitért a politikai nézet- és véleménykülönbségekre, s elmondta, hogy ez markánsan megmutatkozott egy új romániai magyar párt, a Magyar Polgári Erő felvételéről szóló szavazásnál, amely során főleg a német és a skandináv tagok a párt felvétele ellen szavaztak. A kérdésre, hogy miért nem támogatták a párt felvételét, úgy fogalmaztak, hogy a jelentkező szervezet túl közel van Orbán Viktorhoz. Horony szerint ez már szinte becsípődés, hiszen bárki, aki magyar, automatikusan a német sajtó által támogatott irányvonal szerint kerül elbírálásra. Ennek ellenére, ha nehezebben is, de a FUEN tagja lett az új romániai magyar politikai párt.
Horony Ákos az ENSZ korábbi, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó jelentéstevője, Fernand de Varrenes előadását említette, amelynek a kissé meglepő, Kilátások 2099-ig címet adta. E hosszú időszakasz egyik legnagyobb, elvárható vívmányának egy működő, a kisebbségek védelmére létrehozott nemzetközi intézményrendszer megvalósulását tekintené.
Azt már a Vincze Lóránt környezetéből kapott információkból tudjuk, hogy a FUEN fennállásának 75. évfordulójára Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke videóüzenetet küldött, amelyben hangsúlyozta, Európa soha nem arról szólt, hogy mindenki egyforma legyen, hanem arról, hogy mindenki egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkezzen.
Bízzunk benne, hogy ez realitássá válik a jövőben!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/40. számában.
