Évtizedek óta először nőhet a szegénység mértéke a világban
Évtizedek óta először nőhet a mélyszegénység mértéke a világban az ENSZ humanitárius ügyek összehangolásáért felelős irodájának vezetője szerint, aki keddi sajtótájékoztatóján a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásait emelte ki fő okként.
Mark Lowcock New Yorkban azt is leszögezte, hogy a járvány a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak között pusztít a leginkább, és a pandémia következtében vélhetően a duplájára nő majd az AIDS, a malária és a tuberkulózis halálos áldozatainak a száma is.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint 2021-ben 40 százalékkal nőhet a rászorulók száma, a szervezet becslései szerint mintegy 235 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre. Lowcock azt mondta, az ENSZ a rászorulók kétharmadához szeretne eljutni, a maradék egyharmadról pedig a tervek szerint a Vöröskereszt és más humanitárius szervezetek gondoskodnának.
Hozzátette azt is, hogy az ehhez szükséges összeg és a donorok által felajánlott támogatások közti szakadék egyre nő. A jemeni és a szíriai válság mellett Afganisztánt, Kongót, Haitit, Nigériát, Dél-Szudánt, Ukrajnát és Venezuelát említette mint olyan országokat, amelyek sürgős segítségre szorulnak.
Leszögezte: elsősorban nem a járvány, hanem annak a gazdasági következményei vannak katasztrofális hatással a nemzetközi humanitárius helyzetre.
