Északi Áramlat: Illetékesség hiányában lezárta a svéd ügyészség a vizsgálatát
Lezárta a svéd ügyészség az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetékeknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége az ügyben - jelentették be a svéd hatóságok szerdán.
Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben. Kiemelte, hogy nem közölnek további részleteket a vizsgálat következtetéseiről vagy az esetlegesen gyanúba került személyekről.
Korábban Svédország mellett Dániában és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére.
Ljungqvist közleményében kitért arra is, hogy szoros együttműködést folytattak a német nyomozókkal, és ennek keretében átadtak a németeknek olyan anyagokat, amelyeket azok majd bizonyítékként tudnak felhasználni.
Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az "angolszász" országokat tette felelőssé a történtekért.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas.
Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.
Kreml: Innentől a német nyomozás lelkiismeretessége az érdekes
Mostantól már az lesz érdekes, hogy a német nyomozás mennyire lelkiismeretes, azt követően, hogy a svéd ügyészség lezárta az Északi Áramlat gázvezetékek 2022 szeptemberében történt felrobbanása ügyében folytatott vizsgálatot - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
- hangsúlyozta az államfő szóvivője.
Peszkov emlékeztetett rá, hogy német cégek is részesei voltak a vegyesvállalatnak, amely a gázvezetékek üzemeltetője volt. Megjegyezte, hogy
a történtek után rengeteg adat került nyilvánosságra arról, hogy ki állhatott a kritikus infrastruktúra felrobbantása mögött.
Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Oroszország a nyomozás során többször is tájékoztatást kért Svédországtól a nyomozásról, de ezt Stockholm mindannyiszor megtagadta. A nyomozás leállításáról "figyelemre méltónak" nevezte a svéd döntést, amely az elkövetők azonosításának lehetetlenségére hivatkozva szüntette meg a vizsgálatot.
Peszkov egyébként megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban interjút adott Tucker Carlson amerikai televíziós személyiségnek. Azt mondta, hogy majd Carlson jelenti be, hogy mikor közli beszélgetést. Kijelentette, hogy hamis az interjúból a Telegram-csatornákon közzétett "átirat".
A szóvivő elmondta, hogy a Kreml azért egyezett bele az interjúba, mert Carlson álláspontja "eltér a többi" nyugati újságíróétól. Meglátása szerint a Putyint meginterjúvoló amerikai tévés "semmiképpen sem oroszbarát, nem ukránbarát, inkább Amerika-barát".
Peszkov szerint azok a nyugati médiumok, amelyek az elmúlt két évben interjút kértek Putyintól, "nem büszkélkedhetnek el azzal, hogy legalább megkísérelnek pártatlannak tűnni". Megjegyezte, hogy az ilyen orgánumokkal kommunikálni "aligha van értelme".
