Erőszak a nyilvánosság ellen?
A nyilvánosság hallgat, és bujdosik. Egyre elégedetlenebb, majd lázadozni kezd, végül fellázad, de ez a társadalmi robbanás már nem lesz bársonyos. Szakértők szerint előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a polgárháború több nyugat-európai országban, mert az őshonos lakosság úgy érzi, hogy az idegenek elveszik tőlük a szülőföldjüket.

A korábban születettek még emlékeznek a szlovákiai mozgalomra, a fiatalabbak (remélem) tanulnak róla. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE), szlovák nevén Verejnosť proti násiliu (VPN) 1989 őszén alakult, és élére állt a pártállami hatalom megdöntésének. Mint a neve is mutatja, a kommunista elnyomással szemben lépett fel. Ám ahogy változnak az idők, napjainkban lassan a visszájára fordul a dolog, és a nyilvánosságot próbálja erőszakkal elfojtani, elhallgattatni az erőszak.
A párizsi olimpián történtek még vélhetően sokáig foglalkoztatják a sajtót és a médiát, ahol a botrányosan „szabadelvű” megnyitó „ünnepségbe” jócskán belefért a keresztények kigúnyolása. A legnagyobb botrányt azonban az okozta, hogy egy XY kromoszómájú, tehát biológiailag hímnemű sportolónak lehetővé tették, hogy végigverje a női mezőnyt.
Az egészben az a legfurcsább, hogy az LMBTQ-lobbival szemben (amely bekebelezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot) nem mertek fellépni a hivatásos feministák, a női egyenjogúságért harcoló haladárok.
Több évszázados erőfeszítéseik – ahogy mondani szokás – mentek a levesbe. Megint csak a jobboldalnak, a konzervatív világ hagyományos értékrendjét védő normalitásnak adatott feladatul a nők védelme. Nem meglepő adalék: az algériai–magyar mérkőzés után a sajtótájékoztatón a mainstreamsajtó a magyar ökölvívót és a magyar szövetséget vette össztűz alá, bizonyítva, hogy a woke- és a genderideológia, amely a marxizmus új formája, minden fronton támad.
Egy botrányos eset azonban nem kapott sajtóvisszhangot. Hírlevelükből tudtam meg, hogy a CitizenGo családvédő nemzetközi szervezet aktivistáit letartóztatta a rendőrség, mert Párizsban egy STOP ATTACKS ON CHRISTIANS! (állítsátok meg a kereszténység elleni támadásokat) feliratú autóbusszal közlekedtek. A szervezet elleni rendőrségi fellépés mindent elárul a korszellemről, amely a francia rendezésű olimpiára is rányomta a bélyegét. Mint Schittl Eszter, a CitizenGo egyik vezetője írja:
Látványos kampányuk, mint mondják, hétfő reggel kezdődött, és autóbuszuk a nap folyamán több száz rendőr mellett elhaladt. Egész nap senki nem törődött velük. De nyilván akadt egy „jótét” lélek, aki feljelentette őket, mert este hétkor jöttek a rendőrök, a csapat több tagját letartóztatták, és bevitték egy csendőrőrsre, úgymond „demonstráció szervezéséért a francia kormány jóváhagyása nélkül”.
A történet abszurditása, hogy nem történt törvénysértés, mert a francia jogszabályok szerint a feliratos jármű nem tekinthető demonstrációnak.
Mint mondják, megalázóan bántak velük, bűnözőkkel tették közös, ablaktalan cellába, és tizenkét órán keresztül ott tartották őket, ahol a hőmérséklet meghaladta a 35 fokot. Egész idő alatt sem vizet, sem ételt nem kaptak. Meztelenre kellett vetkőzniük „drogellenőrzés céljából”. Alapvető jogaikat sem biztosították, beleértve a személyes ügyvédhez való jogot, vagy a családtagokkal történő kommunikációt.
„Megtagadtak tőlem egy pohár vizet – emlékszik vissza az egyik jogvédő – és a 12 óra alatt csak egyszer engedtek ki a mosdóba.” A helyzet iróniája, hogy az autóbusz a 16. kerületi kapitányság előtt parkolt, mindössze három háztömbnyire a Diadalívtől, mindenki számára látható módon. Így végül a francia szerv azt reklámozta, amit cenzúrázni próbált.
A csapatot hajnalban kiengedték, majd délután még berendelték a bírói ítélet meghallgatására, amely természetesen felmentő volt. A rendőrség azonban követelte, hogy a reklámot távolítsák el a buszról. Mivel ennek nem tettek eleget, a buszt három motoros rendőr kíséretében kiutasították a demokrácia fővárosából.
Idén április közepén egy brüsszeli városkerület polgármestere, a valószínűleg echte belga gyökerű Emir Kir úgy vélte, betilthatja a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát. A rendezvénynek mindössze annyi köze volt az erőszakhoz, hogy a konferencián részt vevő békés, intelligens és toleráns gondolkodók „veszélyesek lehetnek a közbiztonságra”.
El ne higgyük, hogy a városkerületi csinovnyik agyából pattant ki ez a hajmeresztő ötlet! A tiltás szerint a rendezők úgymond nem szavatolnak biztonsági intézkedéseket. (Amit ugye a városi rendőrök feladata lett volna, de ők a „veszélyes” rendezvényt voltak hivatottak meggátolni, nem a kint gyülekező tiltakozókat megregulázni.) A hazugság csimborasszója az volt, amikor Emir elvtárs azt állította, hogy „a rendezvényen provokatív, diszkrimináló tartalmak hangozhatnak el, a felszólalók között vannak hagyománytisztelők, homofóbok, az emberi és kisebbségi jogokat nem tisztelők”.
De hosszan sorolhatnánk a liberálbolsevik agresszív fellépések eseteit, kezdve a német patrióta AfD párt betiltásának követelésétől, folytatva azzal a gyakorlattal, hogy nem a választók által győztesnek kihozott pártok alakítanak kormányt, hanem a „többiek”. Talán még nem felejtettük el Päivi Räsänen finn konzervatív képviselő esetét, akit bíróság elé citáltak, mert a Bibliából merészelt idézni.
Ugyancsak letartóztatás, majd bíróság várt arra a hölgyre, aki az utcán imádkozott egy abortuszklinika előtt.
Igaz, a légynek se ártott. De hát kedves elvtársak, az utcán imádkozni vérlázító és veszélyes! Kizökkentheti a polgárt a komfortzónájából, összezavarhatja szegénynek az eszét. Ma már szinte gyakorlattá válik, hogy azt viszik be a rendőrök, aki békés szándékkal lép fel, vagy háborogni merészel, esetleg megosztja a „hivatalostól” eltérő véleményét a közösségi oldalakon. Tették ezt azzal az angol férfival is, aki azon kesergett, hogy ha kinéz az ablakán, csupa bevándorlót kénytelen látni.
Az évtizedek óta ránk ömlő hazugságözön (a másság feltétlen tiszteletéről stb.) napjainkra éppen Nagy-Britanniában érte el a csúcsát, ahol szinte polgárháborús helyzet alakult ki egy tömeges gyermekgyilkosság miatt, amelynek elkövetője bevándorlók gyermeke. Mint minden disznóságot, ezt is megmagyarázzák a liberálbolsevikok, akik szerint mindig „elszigetelet esetről”, „magányos elkövetőről”, „zavart tudatú egyénről” van szó.
Hogyan is fogalmazott a CitizenGo képviselője? „A cenzúra korát éljük, amikor az igazságnak már nincs jelentősége, és bárkit, aki másként gondolkodik, könnyen börtönbe vethetnek és elhallgattathatnak.” Három évtized után ismét elértünk oda, hogy a nyilvánosság erejét kell szembefordítanunk az erőszakosan terjedő háborúpárti uszítás, a más véleményt legázolni akaró hazug ideológiák és a jogvédőnek kikiáltott jogtalanságok politikai gyakorlata ellen. Amelybe már az állami szinten végrehajtott terrorizmus is belefér.
Megjelent a Magyar7 2024/33.számában.