2023. december 29., 16:12

Egymás ellen fordultak a baloldali pártok Magyarországon

Noha tavaly még közösen indultak a parlamenti választásokon, mára leginkább az ellentétek jellemzik az egykori szivárványkoalíció tagjait Magyarországon. A folyamatos és egyre nagyobb válságban lévő baloldali pártok között legutóbb a Demokratikus Koalíció és a Momentum között robbant ki kisebb háború, de a többi pártot is az állandó botrányok jellemzik. Az Európai Parlamenti és önkormányzati választásokhoz közeledve egyre nyilvánvalóbb pozícióharcok így várhatóan tovább gyengítik majd a magyarországi ellenzék tagjait, amik nagy része már így is a túlélésért küzd.

Fotó: wikimedia commons

Lassan két éve tart a magyarországi baloldali pártok tanácstalansága. A vesztes parlamenti választások világossá tették, hogy az akkori szivárványkoalíció tagjai nem képesek újabb választók megszólítására, program és üzenetek helyett így ma leginkább egymás kárára igyekeznek növelni a támogatottságukat. Ennek részeként a parlamenti választásokat követően szinte azonnal megkezdődött a baloldali belharc Magyarországon, ami mára a látványos üzengetésekben és az újabb törpepártok létrejöttében is megnyilvánul.

A törpepártok alapításának és az üzengetések sorát a Jobbikból dicstelenül távozó – és azóta is botránypolitizálást folytató – Jakab Péter (Nép Pártján) kezdte, akit aztán a korábbi miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Néppárt) és végül nemrég a szintén korábbi Jobbikos és miniszterelnök-jelölt Vona Gábor (Második Reformkor Párt) követett.

A hangzatos ígéretekkel és nagy elszántsággal megalapított pártok azonban közel sem váltották be a politikusok reményeit, amik támogatottsága azóta is valahol 2-4 százalék között mozog.

Az újonnan alapított formációk így leginkább csak tovább aprózzák a baloldal támogatottságát, aminek pártjai már eddig is komoly gondokkal küzdöttek. A “pár százalékosok” táborába tartozó Párbeszéd, MSZP, Jobbik, LMP és Magyar Kétfarkú Kutyapárt mellé megalapított további három párt miatt várhatóan ugyanis újabb szavazókat veszítenek majd a felsorolt formációk, ami a jelenlegi forgatókönyv szerint komoly fejfájást okozhat a pártvezetőknek a júniusi EP és önkormányzati választásokon.

Nem véletlen, hogy az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes már hetek óta a baloldali pártok összefogása mellett kampányol a sajtóban, de a Párbeszéd politikusai is rendre emellett érvelnek. Egységes indulás nélkül ugyanis az említett pártok szinte biztosan képviselő nélkül maradnak a következő Európai Parlamenti választásokon, de várhatóan az önkormányzati választásokon is rosszul teljesítenek majd az általuk indított jelöltek.

Mindemellett azonban a folyamatos viták is jelentősen gyengítik a baloldal esélyeit, aminek részeként az elmúlt hónapokban nem telt el olyan hét, hogy ne olvashattunk volna valamilyen újabb baloldali csörtéről. Kunhalmi Ágnes kritikája mellett ugyanis hol az LMP és a Jobbik, hol pedig a Párbeszéd, vagy a Momentum politikusai fogalmaztak meg kritikát a korábbi szövetségesekkel szemben, amik rendre komoly sajtóvisszhangot kaptak. A legnagyobb figyelmet kiváltó csörte ugyanakkor kétségtelenül a Momentum vs. Jobbik után alig pár héttel kirobbant, Momentum vs. Demokratikus Koalíció közti konfliktus volt.

Ennek részeként legutóbb, a ma már csak 6-7 százalék körül mozgó Momentum – Gelencsér Ferenc “váratlan” lemondása utáni – régi-új pártelnöke, Donáth Anna üzent nyilvánosan hadat a Gyurcsány Ferencnek, akinek tevékenységét több alkalommal is a “kormányváltás súlyos gátjának” nevezte.

Donáth véleménycikke és azt követő nyilatkozatai komoly visszhangot keltettek az ellenzéki politikusok között, akik közül Kanász-Nagy Máté és Ungár Péter is erős kritikát fogalmazott meg, Ungár pedig egyenesen hisztériának nevezte a Momentum új elnökének szavait. Az újabb ellenzéki belharc azonban még a Momentumon belül is komoly vitákat gerjesztett, miután a párt egyik korábbi tagja, Nyirati Klára egy kalocsai fórumon bírálta élesen Donáth Annát a nyilatkozata miatt. A Momentum ezután fegyelmi eljárást indított a bajai polgármester ellen, aki végül úgy döntött, inkább kilép a pártból.

Nem különösebben hatotta meg azonban a Momentum “hadüzenete” a Demokratikus Koalíciót és Gyurcsány Ferencet, aki Donáth Annak szavaira mindössze annyit reagált, hogy jelenleg kb. 1,1 millió szavazója van a pártnak és nem gondolná, hogy a Donáth által kezdeményezett vita közelebb vinné a magyarországi ellenzéket a kormányváltáshoz.

A kilenc éve még alig 1 százalékos, mára azonban a baloldali ellenzék legerősebb pártjává váló DK (kb. 18-20 százalék között mozgó támogatottsággal) magabiztossága ugyanakkor koránt sem érthetetlen a júniusi megmérettetések előtt.

A párt ugyanis kétségkívül az egyik legkényelmesebb helyzetből várhatja a soron következő Európai Parlamenti és önkormányzati választásokat. Az előzetes becslések szerint ugyanis a DK-nak 5 képviselője is bekerülhet az EP-be, de az ellenzéki önkormányzati képviselői és polgármester-jelölti háttéralkukban is előnyben vannak a párt politikusai, a támogatásuk nélkül pedig akár még Karácsony Gergely is könnyen kaphat baloldali kihívót Budapesten.

Mindez persze komoly érvágást jelent a Momentumnak, aminek láthatóan feltett szándéka az ellenzéki vezető szerep átvétele.

A minden bizonnyal a választási kampány előszeleként indított támadás a DK ellen ugyanakkor egyelőre kevés eredményt hozott a folyamatosan romló támogatottsággal küzdő pártnak, ami a botránypolitizálásnak köszönhetően egy év alatt a szavazói majdnem felét elvesztette.

Az utóbbi hónapok ehhez hasonló csörtéi – az újabb törpepártok megjelenésével – ráadásul a megmaradt ellenzéki szavazókat is elbizonytalanítja, ami egy minden eddiginél kudarcosabb eredményt hozhat a baloldali pártoknak júniusban. Ennek ellenére a vízió és program nélküli ellenzéki pártok közti viták várhatóan tovább erősödnek majd a júniusi választásokhoz közeledve, amik a háttéralkukkal és nyilvános pozícióharcokkal kiegészülve minden bizonnyal érdekességet és csalódottságot egyaránt tartogatnak majd a magyarországi baloldal megmaradt szavazóinak.