Civilek (is) a célkeresztben
Az elmúlt mintegy másfél hónapban Kelet-Ukrajnában az ukrán erők jelentős sikereket értek el, mintegy hatszáz települést foglalva vissza az oroszoktól, akik időközben részleges mozgósításra is kényszerültek. Változna a háború menete?
Keleti szomszédunkban már nyolc hónapja tart a háború, amely alatt főként Oroszország kottájából játszottak. Késő tavasszal a frontvonalak Kelet-Ukrajnában, Donyeckben és Luhanszkban álltak be. Csak szeptember eleje hozott érdemi változást.
A világ hadseregeit évről évre ütőképesség szerint listázó Global Firepower portál szerint a világ második legerősebb hadseregének egy részével áll szemben a világ 22. legerősebb hadserege.
A portál a rangsor felállításakor a meglévő és rendelkezésre álló potenciális élőerőből és eszközállományból indul ki, de elemzi a természeti erőforrásokat, a logisztikát és a költségvetést is.
A háború kezdetén Oroszországnak 12 420 tankja volt, Ukrajnának 2596.
Az oroszpárti elfogultsággal igazán nem vádolható Warsaw Institute nyáron közzétett tanulmánya szerint júliusig Ukrajna 276 tankot kapott nyugati adományokból. Ez első látásra soknak tűnik, főleg ahhoz képest, hogy Szlovákiának a Global Firepower szerint összesen 20 van, de még ha ezt a nagy volumenű, és drága fegyveradományt hozzáadjuk is a kiinduló eszközkészlethez, az azóta érkezett, adatolt és/vagy vélelmezett tankokkal együtt is ez még mindig csak szépségtapasz, ráadásul mindebből – igaz, mindkét oldalon – le kell vonni a megsemmisült, sérült és elhagyott eszközöket. A lényeg, hogy az orosz eszközfölény továbbra is nagy.
Az ország vezetői által is folyamatosan lebegtetett déli, Herszon környéki ellentámadás lehetőségével telt augusztus.
Az orosz milbloggerek beszámoltak az ukrán haderő-összevonásról, kizárt tehát, hogy az orosz hadvezetés ne tudott volna erről. Múlt hét végéig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 600 település visszafoglalásáról számolt be. A helyzetet jól szemlélteti az amerikai Hadtudományi Intézet két térképe, az egyik a szeptember 1-jei, a másik a szeptember 15-ei helyzetet mutatja.
Ez már valószínűleg a Holdról is látszik.
Oroszországnak a saját, 17 millió négyzetkilométerének védelmére is gondolnia kell. A megszállt területeken való rendfenntartás jelentékeny erőforrásokat köt le, így nem maradt más választása, mint hogy a mozgósítás eszközéhez nyúljon.
Ezek a számok a háború menetét figyelemmel követő olvasók számára valószínűleg az unalomig ismertek már. Csak azért tartottuk fontosnak újra felsorolni őket, hogy legyen mihez viszonyítani a mobilizáltak számát, ami mintegy háromszázezerre tehető. A részleges mozgósítás hatálya a tartalékosokra, katonaviseltekre, katonai tapasztalatokkal rendelkezőkre, illetve bizonyos szakmák, tevékenységi területek képviselőire terjedt ki. Ennek ellenére a besorozható férfiak nagy számban kezdték el elhagyni az országot, elkerülve a behívó kézbesítésének a lehetőségét.
A sajtóban és a közösségi médiában ugyan megjelentek beszámolók a mozgósítás során tapasztalt melléfogásokról, Szergej Sojgu védelmi miniszternek, és más, vezető tisztségviselőknek is meg kellett szólalni, csillapítandó a kedélyeket. Az első mozgósítottak már Ukrajnában vannak.
A többségében védekezésre kényszerülő ukránok alkalmanként támadtak meg oroszországi célpontokat is. A belgorodi és kurszki régiókban rendszeresek a tüzérségi és rakétacsapások.
Október 8-án azonban a 2014-ben elfoglalt Krím félsziget szárazföldi ellátását biztosítani hivatott, Vlagyimir Putyin által átadott, szimbolikus jelentőségű Krími híd ellen történt támadás.
A hídon egy teherautót robbantottak fel. A robbanóanyagot 22 raklapon, összesen 22 770 kilogramm súlyú építőipari polietilén fóliába tekercselve álcázták. A robbanás következtében két közúti hídlábköz megsemmisült, egy üzemanyagot szállító vasúti szerelvény pedig kigyulladt.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) október 12-én közölte, őrizetbe vette a Krími híd elleni támadás nyolc gyanúsítottját, öt orosz, három ukrán és örmény állampolgárt.
A szombati merényletre hétfő reggel érkezett meg a határozott orosz válasz. Az ország 16 régióját érték légi- és rakétacsapások, elsősorban ez energetikai infrastruktúra létesítményeit véve célba. Oroszország eddig az ukrán civil infrastruktúrát viszonylag kímélte.
A legutóbbi fejlemények azonban azt mutatják, ha érdekei úgy kívánják, kész felülbírálni eddigi hadviselési elképzeléseit. Ez pedig óhatatlanul a konfliktus további eszkalációját fogja generálni.
Megjelent a Magyar7 2022/42. számában.
