2026. február 10., 08:16

Begyűrűzött az olajhiány - üdülőhelyeket zárnak be Kubában

Begyűrűzni látszanak Washington januári venezuelai hadműveletének első közvetett hatásai a karibi térségben. Kubában, amelynek legfőbb kőolajszállítója Venezuela volt, az amerikai beavatkozás következményeként szinte minimálisra csökkent a Caracas által szállított kőolaj mennyisége, ami rendkívüli energiaellátási gondokat okoz a szigetországnak, ahol emiatt már két fontos üdülőközpontot is be kellett zárni – számolt be több hírforrás, köztük a zerohedge.com is.

201706170937560.kuba-8633.jpg

Amikor január elején a Donald Trump amerikai elnök által jóváhagyott, ám semmilyen nemzetközi felhatalmazással nem rendelkező amerikai hadművelet keretében állítólagos „narkóterrorizmusra” hivatkozva az amerikai haderő elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, az amerikai geopolitikai érdekérvényesítés sajátságaival tisztában lévők, legalábbis már sejthették, hogy a beavatkozás elsődleges célja nem az egyébként regionálisan - szakértői adatok szerint is - szinte elhanyagolható mértékű venezuelai kábítószerkivitel visszafogása volt. Ezzel egyidejűleg egyre több olyan elemzői vélemény látott napvilágot, amelyek azt sejtették, hogy az amerikai lépés hátterében további célok is álltak azon kívül, hogy Washington ellenőrzése alá vonja a globálisan legnagyobbra becsült venezuelai olajkincset és a dél amerikai ország más, jelentős ásványkincseit.

Ezeknek az elemzői véleményeknek egy része arra mutatott rá, miszerint a caracasi hadművelettel Washington egyebek mellett azt a célt is követte, hogy ellehetetlenítse a régióban jelentős mértékben megjelent kínai beruházások további terjedését, valamint, hogy Európa után az őt gazdaságilag egyre inkább maga mögé utasító Kínát is megpróbálja elzárni az előnyös árú energiahordozók egyik forrásától, illetve, hogy megtörje az egyoldalú amerikai szankcióknak évtizedek óta sikeresen ellenálló Kubát, amelyet az amerikai külpolitika az egész latin-amerikai térséggel együtt hagyományosan saját befolyási övezetének tart.

Nos, ha valóban voltak ilyen irányú tervek, akkor azok – legalábbis és egyelőre – Kuba tekintetében már kezdenek begyűrűzni, igaz arról jelenleg még inkább csak találgatni lehet, hogy milyen „másodlagos” következményekkel járnak majd és milyen mértékben járulhatnak hozzá a tágabb régió feszültségeinek fokozásához és ugyanilyen ám globális léptékű negatív következményekhez. Ami viszont már tény, hogy az energiahordozók szempontjából azok importjától teljes mértékben függő Kuba esetében tovább mélyült az az energiaválság, amelynek elsődleges elszenvedője a szigetországnak az amerikai imperializmust zsigerileg elutasító lakossága. Illetve a múlt héttől már a gyönyörű és hangulatos üdülőhelyeit – politikai nézetektől függetlenül szívesen élvező – „Nyugat” turistafelhozatala is, amely már most megszenvedi, hogy be kellett zárni két közkedvelt üdülőhelyet a szigetország északi partvidékén Cayo Coco régiójában.

Cayo Coco sziget - strand - illusztráció - wikimedia
Cayo Coco sziget - strand - illusztráció
Fotó:  wikimedia

Az ok, hogy az üzemanyaghiány miatt az üdülőparadicsomok klientúráját kiszolgáló személyzet egészen egyszerűen nem tudott eljutni a munkahelyére, így az ott nyaraló-telelő több száz főnyi turistát egy másik üdülőkörzetbe kellett átszállítani. A helyi turistaiparban dolgozók a hírforrásoknak nyilatkozó képviselőinek félelmei szerint várhatóan nem időleges problémáról van szó, hiszen mint elmondták: hosszú évtizedek során legfeljebb időleges leállások voltak az üdülőparadicsomokban és azok is a hurikánszezon miatt, a mostani helyzet viszont sokak munkahelyének megszűnésével fenyeget. A kialakult helyzet komolyságát közvetve a helyi hatóságok is megerősítették, a havannai kormány ugyanis bejelentette: az egész turisztikai szektor egy „konszolidációs terv” rezsimjébe lépett, aminek valós jelentését nem nehéz értelmezni.

A Venezuelából származó kubai olajimport alakulása az elmúlt egy évben - Kpler - X
A Venezuelából származó kubai olajimport alakulása az elmúlt egy évben
Fotó:  Kpler - X

Az egyoldalú és kizárólag saját érdekeit követő amerikai lépések következtében előállt kubai energiaválságnak persze ezen az „egzotikus” következményen kívül jelentős társadalmi kihatásai is vannak, például a sokat próbált kubaiak a múlt héttől már kénytelenek az eddiginél is korlátozottabb tömegközlekedéssel beérni, valamint időlegesen lerövidítették – négy naposra szűkítették – a munkahetet is, illetve az egyetemi oktatás online formára állt át. A kialakult helyzet komolyságát mutatja, hogy a hétvége folyamán Miguel Díaz-Canel kubai elnök bejelentette: Kuba hajlandó párbeszédet folytatni az Amerikai Egyesült Államokkal – ám ahogy fogalmazott – ez a párbeszéd bármilyen témáról szólhat, de „nyomásgyakorlás és feltételek nélkül.”

A nyilatkozat ellenére a meccs még távolról sem látszik lejátszottnak, amire az mellett, hogy a kubai nép a mostaninál már komolyabb válságokat is átélt, más jelek is mutatnak. Egyebek mellett az, az ugyancsak a zerohedge.com által is közzétett jelentés, miszerint a múlt héten egy orosz Iljusin Il-76-os teherszállító is leszállt egy kubai katonai repülőtéren, ami akár annak is jele lehet, hogy Oroszország – néhány erre mutató múltbéli jel ellenére - nem fog lemondani minden szövetségese támogatásáról.

Arról persze egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi lehetett az orosz teherszállító fedélzetén és vajon az egyedüli ilyen járatról van-e szó. A „cargo”, aminek tartalmát csak a bennfentesek ismerhetik, viszont mindenképpen jelzésértékű lehet, nekünk többieknek pedig legfeljebb marad a remény, hogy nem egy újabb karibi krízis kezdetét jelzi, és talán attól is megmenekülhetünk, hogy Kubából egy újabb ízléstelen Disneylandet varázsoljon az amerikai tőke.

Megosztás
Címkék